A mai modern növénytermesztés nem képzelhető el az intenzív technológiai módszerek alkalmazása nélkül, hiszen a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagy mennyiségű és jó minőségű élelmiszert és takarmányt állítson elő. Mindezt úgy kell megoldani, hogy a legfontosabb természeti erőforrásunkkal, a termőtalajjal fenntartható módon gazdálkodjunk: úgy őrizzük meg minőségét és termőképességét, hogy jövedelmezően termeljünk rajta.
Az elmúlt évszázadban a különböző vegyipari termékek (műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők, stb.) növelték legnagyobb mértékben és leglátványosabban a mezőgazdaság termelékenységét. Az érem másik oldala, hogy ezzel együtt járt talajaink leromlása, mivel megszűnt azok természetes képessége a regenerálódásra és arra, hogy egészséges „élő” állapotukban fennmaradjanak.
Mi lehet a megoldás?
A talajélet helyreállítása biológiai rekultivációval (baktériumok felhasználásával), aminek során célirányosan növeljük a hasznos mikroszervezetek számát. Ehhez biztosítani kell a hasznos mikroszervezetek működéséhez szükséges feltételeket is.
• Megfelelő talajművelés elvégzése.
• Talaj szerves anyag tartalmának növelése.
• Talajéletre káros kemikáliák használatának csökkentése.
A hasznos mikroszervezetek optimális működése révén valósul meg
• a tápanyagok kedvező feltáródása,
• a levegő-nitrogén nagyobb mértékű megkötése,
• a kötött állapotban lévő foszfor feltárása,
• a humuszanyagok képződése,
• a mikroelemek kedvezőbb feltáródása,
• a növények ásványi anyag ellátása,
• a peszticidek hatásának kontrolállása,
• a növénypatogén mikroorganizmusok háttérbe szorítása.
A legfontosabb elvárások a baktériumokkal szemben
• Biokontroll-hatás (a készítményben lévő mikrobák más patogén mikroorganizmusok szaporodását visszaszorítják).
• Effektívitás a nitrogénkötés szempontjából.
• Az ásványi anyagforgalomban megfelelő intenzitással és hatásosan vegyenek részt.
• Jó szaporíthatóság.
• Stabilitás (a baktériumoknak fajon belül is tartaniuk kell az eredeti hatékonyságukat).
• Jó kolonizáló képesség.
A baktériumtrágyázás hatására bekövetkező talajszerkezet- javulás azt eredményezi, hogy a talaj több vizet képes befogadni és tárolni, majd a növény igényei szerint biztosítani. Így optimálisabbá válik a csapadék hasznosulása. Ez a hatás pedig egyrészt csökkenti a belvizek, másrészt az aszály kockázatát. Miután hazánk egész területe és különösen az ország középső része az EU klímaváltozás miatt legsérülékenyebb részei közé tartozik, ezért érthető, hogy a Magyar Kormány talajjavításra vonatkozó támogatási kezdeményezése Brüsszelben is azonnali támogatásra, illetve elfogadásra talált. 2015-től új korszak kezdődött a baktériumtrágyázás történetében, a Talajok Nemzetközi Évéhez kapcsoltan: a magyar kormány célzott támogatást biztosított a talaj termékenységét megőrző, illetve azt növelő technológiai elemek alkalmazásához. Ez a célzott támogatás a baktériumtrágyák (talajoltó anyagok) használatát, szervestrágyázást, a talajtakaró növények vetését (zöldtrágyázás) érinti. Sőt, a forgatás nélküli alapművelés is a támogatás körébe került.
Összeállította: Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete
