A bakteriális talajoltás ma már aránylag elterjedt Magyarországon: sokan használják, és még többen hallottak róla. Az ismertség ellenére azonban vannak, akik félnek az alkalmazásától, nem hisznek benne, ugyanakkor egyre bővül azoknak a tábora, akik a talajoltás nélkül nem tudják elképzelni gazdaságuk működését.
A sajnálatos negatív vélemények mögött sokszor a szükséges ismeretek hiánya húzódik meg, hiszen nagyon kevés helyen, nagyon kis létszámban tanítják a talajoltást még az agrárgazdasági egyetemeken is, korábban pedig egyáltalán nem lehetett ilyen ismereteket szerezni a felsőoktatásban. Ennek az ismerethiánynak tudható be például az a tény is, hogy ma még elterjedtebb a drága nitrogén-műtrágyázás a szármaradványok lebontására, mint a fenntartható és olcsó baktériumos szárbontás. Az ellenérzések legyőzéséhez a legjobb út a nyílt tájékoztatáson, az oktatáson, az eredmények széles körű bemutatásán és a lehető legmagasabb szintű gyártási minőség biztosításán, annak átláthatóságán keresztül vezet.
A különféle mikroorganizmusokat (pl. baktériumok) tartalmazó készítmények akkor tudják teljesíteni a velük szemben támasztott elvárásokat, ha a kijuttatáskor még életben van az engedélyokiratban feltüntetett sejtszám, illetve csak az engedélyben szereplő baktériumtörzsek találhatók a termékekben. Amennyiben a minőségi feltételek nem teljesülnek, akkor a várt eredmények részben vagy egészben elmaradhatnak.
A baktériumkészítmények minőségét a törzsek képességei (tulajdonságai) mellett a gyártás minősége határozza meg. A baktériumkészítmények „gyára” a fermentációs üzem, ahol nagyon szigorú, mondhatni gyógyszergyári protokoll mellett, a célbaktériumokkal beoltott zárt, rozsdamentes acéltartályokban (fermentor), folyamatos keverés közben, adott hőmérsékleten, tápanyag, víz, levegő adagolásával szaporítják fel a baktériumokat. Mindez természetesen steril körülmények között történik, ami azt jelenti, hogy a gyártás előtt mindent sterilizálnak, és a steril állapotokat a termék kiszereléséig végig fenntartják. A minőség ellenőrzése is folyamatos. Abban az esetben, ha a fermentorból vett minta nem éri el az előírt sejtszámot vagy a termék fertőzött, az adott terméket szigorúan megsemmisítik. Amennyiben a minőség-ellenőrzés megfelelőnek tartja a végterméket, akkor megtörténik annak kiszerelése, a kannák, palackok felcímkézése, felhasználhatósági dátummal és sorozatszámmal történő megjelölése. A címke alapján pontosan ellenőrizhető a termékek gyártója, gyártási helye és a termék felhasználhatósága.
A magyar gyártók is keresik a könnyebben alkalmazható megoldásokat
A jelenlegi fermentációs technológiának megfelelően a hazánkban kapható baktérium talajoltó készítmények döntő többsége a tárolás során hűtést kíván, és az eltarthatóságuk általában 6–8 hónap. A felhasználás során ez nem jelent nagy problémát, de természetesen a magyar gyártók is keresik a könnyebben alkalmazható megoldásokat. Hazánkban is elindultak azok a fejlesztések, amelyek hosszabb ideig és hűtés nélkül eltartható készítményeket szeretnének a magyar gazdák rendelkezésére bocsátani. A magyar talajoltó készítményeket forgalmazó cégek – köszönhetően részben a fejlett hazai gyógyszeripari kutatásoknak is – világszínvonalú termékeket forgalmaznak. Az új fejlesztések annak érdekében folynak, hogy a magas színvonal fennmaradjon, és a magyar gazdák versenyképessége, illetve környezettudatossága erősödjön.
Szkladányi Sándor, Hári Máté
Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók
és -forgalmazók Szakmai Szövetsége