„Amikor Kusid Magyarország közepébe eljött, és a Duna menti részekre leszállott, azt látta, hogy a táj kellemes, körös-körül a föld jó és termékeny, a folyó jó és füves.” /Anonymus: A fehér ló mondája

A magyar föld több mint termelőeszköz. A kultúránk, az identitásunk része. Anonymus szerint 1100 évvel ezelőtt a termékeny talaj látványa ösztönözte a honfoglaló magyarokat a Kárpát-medencében történő letelepedésre. Mára azonban jelentősen változott a helyzet. Európában 17-szer gyorsabban pusztul el a termőföld, mint amilyen ütemben keletkezik [1]. 2000 hosszú év alatt 10 cm talajréteg képződött, miközben mára 1 év alatt 24 milliárd tonna talaj pusztul el a világon [2]. Mostanra csupán megközelítőleg 50 évre elegendő termőföld maradt [3]. E folyamat okozója, hogy a termelés és gazdálkodás során a növényi kultúrákra, a vízgazdálkodásra koncentráltunk és közben háttérbe szorult az életközeg, ahol termelünk. Ez a tendencia mostanra fenntarthatatlanná vált, mielőbbi beavatkozás szükséges, hogy az élelmiszer-előállítás zálogát jelentő termőtalajainkat megőrizzük.

Talajaink eredendően megújuló energiaforrások. Ezt a szerepüket viszont csak akkor képesek betölteni, ha a napjainkra elterjedt megközelítés helyett elsősorban a talajt és nem csupán a növényt tápláljuk. A Kárpát-medence és Magyarország termőtalajai európai viszonylatban továbbra is átlagon felüli minőséget képviselnek. Azonban az intenzív földművelés eredményeként a hazai talajokra is érvényes azok szervesanyag tartalmának csökkenése, szerkezetességének, tápanyag- és vízmegtartó-képességének romlása.

A talaj szervesanyag tartalmának javítására évszázadok óta jól bevált módszer a szerves trágya kijuttatás. Az értékes szerves trágya azonban sajnos csak korlátozottan áll a gazdálkodók rendelkezésére, valamint szállítása és egyenletes kijuttatása sok esetben költségessé teszi. Kiegészítőjeként, vagy esetenként helyettesítőjeként – főként a nitrátérzékeny területeken – megfelelő alternatívát jelenthet a talajoltó baktériumkészítmények használata. Magyarország 70%-a ugyanis nitrátérzékeny terület, amelyen a kijuttatható N hatóanyag mennyisége jelentősen korlátozott. A korlátozástól eltekintve kizárólag N műtrágya kijuttatással egyébként sem érhető el a talajminőség javítása, csak a tápanyaghiányos állapot tüneti kezelése. A talajoltó készítmények használata azonban egyebek mellett fokozza a növények N megkötő képességét és hatékonyan segíti elő a kijuttatott trágya hasznosulását, megkönnyítve a növények tápanyagfelvételét.

A szerves- és műtrágyákkal ellentétben a talajoltó baktérium-készítményekkel nem tápanyagot juttatnak a földbe, hanem olyan mikroorganizmusokat, amelyek hatékonyan segítik elő a talajban fellelhető szerves anyagok feltáródását és lebontását. Egy hektáron mintegy 30-200 kg N megkötését teszik lehetővé, és részt vesznek a szervetlen foszfor oldásában is, így könnyen felvehetővé teszik e nélkülözhetetlen elemeket a növények számára.

A baktériumkészítmények elősegítik a növényi szármaradványok gyors lebontását és hasznosulását. Ezáltal javul a talaj szervesanyag-tartalma, termő- és tápanyagszolgáltató-képessége. A szárbontás által a mikroorganizmusok jelentős növényvédelmi szerepet is betöltenek. Antibiotikum termelésük és vasmegkötő képességük révén megakadályozzák egyes patogén kórokozó gombák felszaporodását (pl. fuzárium, szklerotínia), így a későbbiekben vetett növény továbbfertőzését. Mindennek eredményeként a kultúrnövények (pl.: búza, kukorica) egészségesebbek lesznek, könnyebben veszik fel a számukra szükséges tápanyagot és gyorsabb, erőteljesebb fejlődésre képesek.

A növekvő szervesanyag tartalom a talajélet fejlődését, ezáltal az összetömörödött talaj fellazulását, szerkezeti javulását eredményezi. A laza talajszerkezet jobb vízmegtartó képességű, így a szélsőséges időjárási körülményekkel szemben is ellenállóvá teszi a növényt, hiszen biztosítja a számára szükséges nedvességet. A szerkezetes talaj további előnye, hogy a talajmunkához szükséges vonóerőt jelentősen csökkenti, ezáltal azok üzemanyag költségét és ÜHG kibocsátását is.

A NÉBIH által 2016-ban kezdett független, többéves összehasonlító kisparcellás kísérlet több kultúra esetében is igazolta a talajoltó baktérium-készítmények hatékonyságát. A vizsgálat az őszi sörárpa esetében 14%-os, a kukoricánál 10,4%-os, a tavaszi árpánál 12,2%-os, míg a szójánál 25,97%-os átlagos hozamnövekedést eredményezett. Ugyanez a vizsgálat az őszi sörárpánál 8%-os átlagos magasságnövekedést mutatott ki.

A talajoltó készítményekkel jelentős költségmegtakarítás érhető el, hiszen csökken a kijuttatandó műtrágya és növényvédőszer mennyisége, a gépi munka költsége, miközben számottevő hozamnövekedést eredményez. Környezetvédelmi jelentősége kiemelkedő,
tekintve, hogy kevesebb kemikáliahasználat és ÜHG-kibocsátás mellett a talajélet javulását és
fenntartható talajgazdálkodást tesz lehetővé, így biztosítva az élelmiszerelőállításhoz szükséges erőforrást a jövő generációi számára is.

Ha a klímaváltozás ellen gazdaságosan és környezetkímélő módon szeretnénk fellépni, akkor vissza kell térni a gazdálkodás alapját jelentő talajhoz. A talaj központú gondolkodás és termelés jelentheti a megoldást a klímaváltozás okozta szélsőségekre.

———-

[1] John Crawford, Mérgezett föld, Filmdzsungel Stúdió
[2] Magyar Talajtani Társaság honlapja, www.talaj.hu
[3] John Crawford: Healthy soil, healthy world, TED, Sydney 2012