Magyarország termőföldjei Nyugat-Európához viszonyítva még viszonylag jó állapotban vannak, bár a szántóföldi művelésű területek több mint harmada, az ország területének negyede valamilyen mértékben már erodálódott. A mező- és erdőgazdasági területek mintegy 60%-a veszélyeztetett a talajdegradáció által – erre figyelmeztet az idén január végén megalakult Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete.

 A víz- és szélerózió, a klímaváltozás hatásai, a hirtelen lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék, és az aszályos időszakok hektikus váltakozása jelentősen gyorsítja a termőtalajok pusztulását, ugyanakkor az emberi tevékenység is jelentősen veszélyforrás. A helytelen talajművelési mód, a vetésforgók be nem tartása és az intenzív, de nem átgondolt technológiák a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezetnek – hangsúlyozta a szervezet titkára dr. Pénzes Éva, akit a céljaikról, és kutatásaik eredményéről kérdeztem.

 Arra figyelmeztetnek, hogy a talajok romlását csak teljes szemléletváltással lehet megállítani. Ez miként valósulhat meg?

– A talajok romlását csak összetett, szakszerű technológiával lehet megállítani vagy csökkenteni. Ennek alapja a rendszeres talajinformációs vizsgálatok elvégzése, és az eredmények szakszerű értékelése. Fontos a biológiai talajművelést és a tápanyag- utánpótlást előtérbe helyezni. A talajélet serkentése, a mikrobiológiai állapot javítása sok romló paramétert képes megváltoztatni, mert ez az egyik alapja a jó termőképességnek. Elsődleges céljaink között szerepel az edukáció – a talajjal, talajélettel, az oltóanyagokkal és technológiákkal kapcsolatos ismeretanyagok átadása a gazdák részére.

 Magyarországon mióta használnak elterjedten a mezőgazdasági területeken talajbaktériumos készítményeket?

– A talajoltás a szója oltásával kezdődött, Iregszemcsén már 80 évvel ezelőtt ismert volt a technológia. A talajt, majd a szójamagot gyökérgümő-őrleménnyel oltották, vagyis Rhizobium baktériummal. A gümőt nem képező, de a növénnyel együtt élő, a gyökérfelszínhez kötötten működő úgynevezett asszociatív nitrogénkötő baktériumokat, közülük is talán a legismertebb azospirillumokat is már 80-100 éve leírták, de gyakorlati fontosságukat csak évtizedekkel később fedezték fel. A mikrobiológia és növényélettan tudományának fejlődésével aztán már lehetővé vált olyan baktériumtörzsek izolációja és szelekciója, melyek a növénytáplálást, talajszerkezet- javulást és a talajegészséget szolgálják. Így alakultak ki a másod- és harmadgenerációs baktériumos oltóanyagok, amelyek már több mint két évtizede a gazdák rendelkezésére állnak. A hazánkban lévő tudásanyag és tapasztalat a mikrobiális oltóanyagok tekintetében világszinten is első.

 A hazai mezőgazdasági művelés alatt álló területek körülbelül hány százalékán használják ezeket a szereket és miért volna fontos a használatuk?

– Magyarországon körülbelül 500 ezer hektáron használnak talajoltóbaktériumkészítményeket, ez a gazdák körülbelül 11%- át jelenti. Az intenzív növénytermesztési technológia során számos stressz éri a talajokat. Így a nem okszerű növényvédőszer-felhasználása túlzott műtrágyázás, a nem megfelelően megválasztott talajművelés mind-mind beavatkozik a talajélet, a talajtermékenység finoman hangolt egyensúlyába. A stresszelt talajokban a talajélet gyengül, nemcsak az élőlények száma, de diverzitása, fajgazdagsága is csökken. A célzott talajélet-gazdagítás – növénytermesztési szempontból izolált és szelektált baktériumtörzsekkel oltásával – ezért lenne nagyon fontos.

 Mindez hogyan egészítheti ki a szerves-, vagy műtrágyázást?

– A szervestrágyázás lenne a legoptimálisabb a tápanyag-utánpótlás szempontjából, ráadásul sok hasznos mikrobát is tartalmaz. Ősidők óta bevált módszer a trágyázás, még a Biblia is megemlékezik róla. Ahol van rá lehetőség és jó minőségű szervestrágya áll rendelkezésre, ott azt kell használni a technológiában! Szervestrágyázott területen is a betakarítás után a szántóföldön maradt növényi maradványokat érdemes szárbontóbaktériumkészítménnyel kezelni, ezzel segítve a gyors és szakszerű elbontást. Ez azért fontos, mert feltáródik a következő kultúra számára azok tápanyagtartalma, épül a szervesanyag-készlet és javul a talajszerkezet.

A műtrágya hasznosulását is nagyban segítik a mikrobiális talajoltók. Az egyes tápelemek a talajból csak mikroorganizmusok működésével válnak felvehetővé a növény számára. Vizsgálatok szerint egyes termőterületeken már 15-20 évre elegendő foszfor és kálium halmozódott fel a talajban, csak éppen kötöttformában, így nem tudja felvenni a növény.  Ha a műtrágyázási technológiát kiegészítjük egy baktériumos talajoltással, akkor jobban hasznosul a műtrágya, kevesebb is elegendő belőle. A szakmai szervezet készítményei, mind terméseredményben, mind termésminőségjavulásban jelentős eredményeket mutattak.

A kiskertekben is célszerű volna a talajbaktériumokat pótolni?

– Igen, célszerű lenne, de sajnos a legtöbb forgalmazó csak nagyobb kiszerelésű termékeket kínál, amelyek egy hektár és afölötti területre valók. A jövőben fontos feladat lesz, hogy a kiskerttulajdonosokat is ki tudjuk szolgálni mikrobiális termékekkel, amelyek segítenek a talaj egyensúlyának helyreállításában. Kutatásaik szerint hatásukra a talaj humusztartalma akár 50%-kal, a terméshozam átlagosan 24%-kal is növekedhet, és a talajban áttelelő kórokozók száma átlagosan 17%-kal csökken.

Kistermelők Lapja / 2021. márciusi szám