A klímaváltozás mellett az elmúlt évtizedek okszerűtlen talajművelési módjai, így az indokolatlan műtrágya és növényvédőszer felhasználás és az intenzív termesztési technológiák erősen megterhelték a termőtalajt.   

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége a 2016-ban létrejött jogelőd civil szervezetből 2020. szeptemberében alakult át, de a kitűzött célok nem változtak. Így a termőtalajok védelme, az edukáció, a környezetbarát technológiák támogatása mikrobiológiai készítmények használatával, mind prioritásként szerepelnek az érdekképviseletben – mondta Dr. Pénzes Éva, a Szövetség ügyvezetője.

A Szövetség felvállalta a tudás és szakismeret átadását a gazdatársadalomnak, a döntéshozókkal való szoros együttműködés kialakítását a gazdák érdekképviseletéért. „Együtt erősebbek vagyunk” – jelentette ki az ügyvezető.

A talaj és az édesvíz nemzeti kincs, amivel fokozott gondossággal kell bánniuk a használóiknak. A tény ezzel szemben az, hogy az egész bolygón rohamosan romlik a termőtalajok állapota. A magyarországi gazdasági területek kb. 60 százalékát veszélyezteti a talajdegradáció. A szövetség létrejöttét a megváltozott gazdálkodási környezet még indokoltabbá tette, mely a talajszerkezet és -vízháztartás javítását, a szerves anyag pótlását, a hasznos talajmikroorganizmusok utánpótlását, a talajegészség helyreállítását szolgálja.

A Talajvédelmi Szövetség tevékenysége a közeljövőben felértékelődik, és egyre erősebben szolgálja a gazdák érdekeit. Az EU 2023-2027-ig szóló Zöld Megállapodásában és a 2022-től életbe lépő új KAP szabályozásban megfogalmazott célkitűzések a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásának drasztikus csökkentését, az ökológiai gazdálkodás jelentős növelését, a talaj állapotának javítását irányozzák elő a támogatások igénybevételéhez.

A múlt század a kémia százada, a műtrágyák, a peszticidek, az iparszerű termelési rendszerek intenzív termesztés technológiáinak kora volt, erősen kizsigerelve a termőtalajt, nem hagyva időt a biológiai regenerálódásra. Ennek következtében a terméshozamok növelését a legtöbb gazdálkodó egyre több műtrágya felhasználásával próbálja megoldani.

Kutatások szerint mindezek a tényezők olyan stresszt okoztak a talajban, hogy jelentősen csökkent a talaj egészségét, termőképességét fenntartó ökoszisztéma, élővilág, biodiverzitás.

Ha az egyensúly felbomlik, a talaj „összeomolhat”, a folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak, mint azt számos példa mutatja. Termőtalajaink az uniós országokéhoz képest viszonylag jó állapotban vannak, de megfigyelhetők a káros folyamatok: a savanyodás, a szikesedés, a víz és a szél okozta erózió, defláció. Az mezőgazdasági művelésű területeink 52 százaléka a termelés szempontjából valamilyen mértékben csökkent értékű. A talaj termőképességének megóvása azért is fontos, mert a talajminőség romlásával veszélyeztetjük az élelmiszerek minőségét is.

Dr. Pénzes Éva szerint a gazdálkodók felelős talajművelésre kötelezettek, elsősorban ők tudják a talajok termőképességét megvédeni.

A talaj szervesanyag-tartalmának megőrzését, növelését a szántóterületek növénymaradványainak visszaforgatásával és szakszerű kezelésével kell biztosítani. A talajélet megóvására megfelelő megoldás a baktériumos talajoltás, ami azt jelenti, hogy célirányosan növelik a talaj és a növény számára hasznos baktériumok számát az érintett területen.

A talajoltó baktériumkészítmények olyan törzseket tartalmaznak, melyek célzottan támogatják a növények egészséges fejlődését, a talaj szerkezetének javulását. Egyes baktériumtörzsek növényi növekedést támogató anyagokat termelnek, mások a tápanyag felvételét biztosítják (nitrogénkötő, valamint foszfor és kálium, stb. feltáró törzsek). Vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek nyálkaszerű, ún. exopoliszacharidot termelnek, ezáltal segítik a talajszemcsék képződését, a talaj épülését.

Ennek nem elhanyagolható következménye, hogy a talajok vízmegtartó képessége javul, melyből következik, hogy kevesebb vizet kell az öntözésre felhasználni, csökkentve ezzel a gazdálkodók költségeit és védve a hazai vízbázisokat.

A talajoltás talajegészséget is szolgálja a sziderofór termelő baktériumok által, amelyek gátolják a patogén gombák szaporodását.

A műtrágyák hasznosulását nagymértékben elősegítik a talajoltó baktériumkészítmények, ezáltal kevesebb műtrágya is elegendő a termeléshez. A biológiai növényvédelem a mikrobiális készítmények által támogatja az egészséges talajt és növényi fejlődést.

Összességében a növényállomány a baktériumos talajoltást terméstöbblettel hálálja meg, a rendszeres használat pedig kiegyenlített termésátlagokat eredményez.

Az egyik legfontosabb feladat a korszerű tudás minél szélesebb körű átadása. A Szövetség megállapodott a Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői kampuszának vezetésével, hogy ez év szeptemberétől C típusú tantárgyként oktatják a talajökológiát, melynek keretében naprakész információkkal ismertetik meg a hallgatókat. A gyakorló gazdákat a NAK segítségével érik el, tavaly ősszel a közösen tartott online konferencián számos gazda és szaktanácsadó ismerkedett meg a talajoltás fontosságával.