A talaj egészségét, termékenységét és minőségét szorosan összefüggő tényezőknek kell tekintenünk, amelyek azonban a talajökoszisztémák meghatározó mutatói is lehetnek. A talaj mikrobiota aktivitását nagy mértékben befolyásolja, hogy a talaj élő rendszer, működésének folyamatait és kölcsönhatásait a rá ható tényezők határozzák meg. Minden talaj leírható fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok tulajdonképpen „eredőjével”, de a környezeti feltételek alkalmazkodásához való képessége, amely a természetes szelekcióhoz vezet, összességében meghatározója a rendszer működésének.
A növényi betegségek, különösen a gombák okozta betegségek, egyre nagyobb veszélyt jelentenek a mezőgazdasági termelés (pl.: növényvédőszerek felülvizsgálatai és forgalomból kivonása) termésbiztonságára, a termés minőségi paramétereire (pl.: egyre súlyosabb aflatoxin fertőzöttség a terményekben). A mezőgazdaságban jelenleg elérhető szerek közül sok igen mérgező a környezetre, biológiailag nem lebomló és egyre több a rezisztenciával rendelkező fitopatogén. A növények természetes védekező mechanizmusaik ellenére, a talajból fertőző gomba kórokozók igen sok esetben kerülnek a terményeken, terméseken keresztül az emberi élelmezési ellátási láncba. A leggyakoribb növényi kórokozó gombák a mezőgazdaságban, igen súlyos károkat okozva a következők (1. ábra):
1. ábra Jelentős károkat okozó gombabetegségek a mezőgazdaságban a teljesség igénye nélkül
Ezen gombák sok esetben a talajból fertőzik növényeinket, telelnek át, képezik szaporodó képleteiket. A növényvédőszeres védekezésen kívül azonban létezik egy kevésbé ismert alternatíva is a kártételek normalizálására, egyes esetekben megfékezésére. Ennek egyik lehetősége pedig nem más, mint a természetben megtalálható egyes mikroorganizmusok alkalmazása a kórokozó gombák ellen. A mikroorganizmusokon alapuló biokontroll-ágensek (biopeszticid „hatóanyagok”) nagy részét baktériumok és gombák teszik ki (2. ábra). A mikrobiális biopeszticidek többségét a talajban terjedő kórokozók kezelésére használhatjuk fel. A mikroorganizmusok növényi patogének ellen kifejtett hatásmechanizmusai közé tartozik a hiperparazitizmus, a verseny, az illékony vegyületek szekréciója, az antibiózis és a parazitizmus. Ezeket a biológiai ágenseket általában talajoltás segítségével juttatják ki a mezőgazdaságban, tehát a talajoltás jelentősége abban is megmutatkozik, hogy lehetőség szerint a rendelkezésre álló életteret, számunkra hasznos mikroorganizmusokkal „töltsük fel”. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a mikroorganizmusok sokfélesége és adaptációs képességei miatt, minden esetben olyan készítményt érdemes választani, ami az adott talajtípushoz, klimatikus viszonyokhoz, tehát az élettérhez megfelelő, alkalmazkodott. Többek között, ezért is fontos, hogy olyan készítményeket alkalmazzunk, amelyek hazai fejlesztésűek, hazai talajokból nyert izolátumokból származnak.
2. ábra A biopeszticidekben alkalmazott ágensek a teljesség igénye nélkül