– Egyre több szervezet kongatja a vészharangot –
Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a talajpusztulás és -használat, akkor gyakorlatilag az emberiség az elkövetkező 60 év alatt feléli a termőtalajt. Mindez már nem emberöltőkön túlmutató távlatot jelent; a most megszülető gyermekeket és napjaink huszonéveseit is sorsdöntően érintő probléma lesz.
Nem újkeletű a felismerés Földünk termőtalajának drámai ütemű pusztulásáról. 2010-ben bejárta a világot John Crawford professzor, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékvezetőjének tanulmánya, amelyben megállapítja, hogy az intenzív talajművelés eredményeként évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Elemzi, hogy Ausztráliában 5-ször, Európában 10-szer, Amerikában 17-szer, Kínában pedig 57-szer gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogyan épülnek. 2014-ben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése látott napvilágot. Ebben megállapítják, hogy a jelenlegi tendencia folytatásával az egy főre jutó megművelhető, termékeny talaj mennyisége a világban 2050-re csak egynegyede lesz az 1960-as szintnek. E veszélyes folyamatra szerették volna felhívni a figyelmet 2015-ben, amikor a Termőtalajok Nemzetközi Évét hirdették meg. Ám a hangzatos tervek ellenére, nemzetközi programok indulásáról és sikereiről nem olvashattunk később beszámolókat.
Az elmúlt időszakban azonban ismét megkondultak a vészharangok: több új szervezet és munkacsoport is alakult, amelyek új programokat hirdettek. Az Európai Unióban az elmúlt hetekben kezdte meg a működését az Európai Talajmegfigyelő Intézet (EUSOEuropean Soil Observatory), amelynek célja, hogy 2030-ra 50-60%-kal javuljanak a talajbiológiai funkciók. Vagyis, hogy Európában jelentősen csökkenjen elsivatagosodás veszélye, a termőtalajok legalább 75 százaléka pedig jó állapotban legyen, biztosítsa az egészséges és környezetbarát élelmiszerek előállításának alapját. E célkitűzés és intézmény annak okán született, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2019-es jelentése kimutatta, hogy az EU mezőgazdaságának intenzívebbé válása, és a városfejlesztés súlyos károkat okoz a talajban, a mezőgazdasági területek állapotában és a biodiverzitásban.
Miként képződik és pusztul a termőtalaj?
10 centiméter talaj kialakulásához legalább 10 000 évre van szükség. A talaj élő rendszer, amely abiotikus és biotikus részekből áll. Keletkezése a kőzetek fizikai aprózódásával kezdődik, amit kémiai mállás követ. Az így keletkező agyag Feés Al-hidroxidokból, kovasavból álló kolloidrészecskék együttese. A talajképződés folyamatát a biológiai mállás fejezi be. Ennek során élőlények maradványaiból sötét színű lignint, cellulózt, fehérjéket és egyéb nagymolekulájú szerves anyagokat tartalmazó anyag, humusz jön létre. Talaj csak élőlények közreműködésével képződik és maradhat fenn. Földünk termőföldjeit az erdőirtás, a szennyezés, az intenzív monokulturális növénytermesztés, a lejtős területek művelésbe vonása, a nem fenntartható talajművelési módszerek alkalmazása, a zöldmezős beruházások és a települések terjeszkedése pusztítják. Ezek következtében felgyorsul az erózió, a szikesedés, savasodás, jelentősen csökken a talajban az élet forrásaként is szolgáló szervesanyag- és ásványianyag-tartalom.
Kistermelők Lapja / 2021. márciusi szám
