Talajaink a Kárpát-medence tájföldrajzi egység sajátos és sok tekintetben egyedi földtani és klimatikus feltételei között alakultak ki és fejlődnek napjainkban is, az emberi tevékenység és a globális tényezők egyre intenzívebb behatása mellett. A Magyar Talajvédelmi Szövetség elkötelezett abban, hogy a talaj mint élőhely és egyben termelési közeg megőrizhesse a tájföldrajzi meghatározottságból eredő jellemzőit, mikrobiológiai értelemben is,  őrködik a tájidegen beható tényezők bolydító hatásával szemben, ami a természeti egyensúlyát és így állapotának fenntartását, egészséges továbbfejlődését veszélyeztetné.

A Szövetség célja, hogy az abban részt vevő cégek közösen, egymást segítve küzd­jenek a talajélet megóvásáért, szemléletüket pedig hosszú távon általánossá, sőt, alapvetővé tegyék a magyar mezőgazdaságban.

A Tagok hitelessége mellett szól a több évtizedes piaci tapasztalat és K+F tevékenység. A talajoltó baktérium készítmények eredményességét pedig az 5 éve tartó NÉBIH tartamvizsgálat bizonyítja a különböző növénykultúrákban.

A Szövetség szakmai munkáját és elismerését tovább erősíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával több éve tartó szoros együttműködés. Ez a kapcsolat a szakmai egyeztetéseken, valamint a NAK szaklapban rendszeresen megjelenő szakmai cikkeken keresztül tovább mélyült, melynek megpecsételéseként, most aláírásra került a közös Stratégiai együttműködési megállapodás.

Annak érdekében, hogy nemzeti kincsünket a termőtalajainkat legalább a mostani, vagy még  jobb állapotban hagyományozzuk utódainkra, a tudomány segítségével, megújult szemlélettel kell a talajaink felé fordulni. Olyan megoldásokat kell találni, amely a gazdálkodás hatékonyságát növeli, de figyelembe veszi a talajok környezeti, környezetvédelmi és klimatikus tulajdonságait, szerepét is.

Ahhoz, hogy a magyar agrárium versenyképessége fenntartható módon növekedjen a termőtalajok megkerülhetetlenek. Ehhez a szemléletváltáshoz  a tudományos eredmények és tapasztalatok megismertetésére, az ezzel foglalkozó gazdasági szereplők és a gazdálkodók párbeszédére és összefogására van szükség.  A Megállapodásban a magyar termőtalajok állapotának javítása és a fenntartható növénytermesztés előmozdítása érdekében a következő közös célok kerültek kitűzésre:

• A magyar termőtalajok állapotának javítása fenntartható és hatékony gazdálkodás mellett,
• A magyar agrárium versenyképességének hosszútávú, fenntartható megerősítése,
• A mezőgazdaság legfontosabb szereplőinek, a magyar gazdálkodóknak a folyamatos képzése és tájékoztatása a hatékony és fenntartható gazdálkodásról,
• A termőtalajokkal kapcsolatos hazai K+F-ben rejlő potenciál és versenyelőny kiaknázása,
• A magyar termőtalajokkal kapcsolatos friss tudásanyag átadása a következő generáció számára,
• NAK szaktanácsadói és falugazdászainak a talajjal, talajélettel kapcsolatos képzéseiben a Talajvédelmi Szövetség aktív részvétele.

Bízunk abban, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Talaj védelmi Szövetség közösen elindított gondolati és cselekvési hálója tovább fejlődik és úgy szolgálja a teremtett világunk egyik kincsét a termőtalajt, hogy az a jövő generációinak is egészséges táplálékot biztosít majd.

Mezőfalva, 2021. június 10.

The post A magyar termőtalajok védelmére megállapodást kötött a NAK és a Magyar Talajvédelmi Szövetség first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

 A víz- és szélerózió, a klímaváltozás hatásai, a hirtelen lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék, és az aszályos időszakok hektikus váltakozása jelentősen gyorsítja a termőtalajok pusztulását, ugyanakkor az emberi tevékenység is jelentősen veszélyforrás. A helytelen talajművelési mód, a vetésforgók be nem tartása és az intenzív, de nem átgondolt technológiák a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezetnek – hangsúlyozta a szervezet titkára dr. Pénzes Éva, akit a céljaikról, és kutatásaik eredményéről kérdeztem.

 Arra figyelmeztetnek, hogy a talajok romlását csak teljes szemléletváltással lehet megállítani. Ez miként valósulhat meg?

– A talajok romlását csak összetett, szakszerű technológiával lehet megállítani vagy csökkenteni. Ennek alapja a rendszeres talajinformációs vizsgálatok elvégzése, és az eredmények szakszerű értékelése. Fontos a biológiai talajművelést és a tápanyag- utánpótlást előtérbe helyezni. A talajélet serkentése, a mikrobiológiai állapot javítása sok romló paramétert képes megváltoztatni, mert ez az egyik alapja a jó termőképességnek. Elsődleges céljaink között szerepel az edukáció – a talajjal, talajélettel, az oltóanyagokkal és technológiákkal kapcsolatos ismeretanyagok átadása a gazdák részére.

 Magyarországon mióta használnak elterjedten a mezőgazdasági területeken talajbaktériumos készítményeket?

– A talajoltás a szója oltásával kezdődött, Iregszemcsén már 80 évvel ezelőtt ismert volt a technológia. A talajt, majd a szójamagot gyökérgümő-őrleménnyel oltották, vagyis Rhizobium baktériummal. A gümőt nem képező, de a növénnyel együtt élő, a gyökérfelszínhez kötötten működő úgynevezett asszociatív nitrogénkötő baktériumokat, közülük is talán a legismertebb azospirillumokat is már 80-100 éve leírták, de gyakorlati fontosságukat csak évtizedekkel később fedezték fel. A mikrobiológia és növényélettan tudományának fejlődésével aztán már lehetővé vált olyan baktériumtörzsek izolációja és szelekciója, melyek a növénytáplálást, talajszerkezet- javulást és a talajegészséget szolgálják. Így alakultak ki a másod- és harmadgenerációs baktériumos oltóanyagok, amelyek már több mint két évtizede a gazdák rendelkezésére állnak. A hazánkban lévő tudásanyag és tapasztalat a mikrobiális oltóanyagok tekintetében világszinten is első.

 A hazai mezőgazdasági művelés alatt álló területek körülbelül hány százalékán használják ezeket a szereket és miért volna fontos a használatuk?

– Magyarországon körülbelül 500 ezer hektáron használnak talajoltóbaktériumkészítményeket, ez a gazdák körülbelül 11%- át jelenti. Az intenzív növénytermesztési technológia során számos stressz éri a talajokat. Így a nem okszerű növényvédőszer-felhasználása túlzott műtrágyázás, a nem megfelelően megválasztott talajművelés mind-mind beavatkozik a talajélet, a talajtermékenység finoman hangolt egyensúlyába. A stresszelt talajokban a talajélet gyengül, nemcsak az élőlények száma, de diverzitása, fajgazdagsága is csökken. A célzott talajélet-gazdagítás – növénytermesztési szempontból izolált és szelektált baktériumtörzsekkel oltásával – ezért lenne nagyon fontos.

 Mindez hogyan egészítheti ki a szerves-, vagy műtrágyázást?

– A szervestrágyázás lenne a legoptimálisabb a tápanyag-utánpótlás szempontjából, ráadásul sok hasznos mikrobát is tartalmaz. Ősidők óta bevált módszer a trágyázás, még a Biblia is megemlékezik róla. Ahol van rá lehetőség és jó minőségű szervestrágya áll rendelkezésre, ott azt kell használni a technológiában! Szervestrágyázott területen is a betakarítás után a szántóföldön maradt növényi maradványokat érdemes szárbontóbaktériumkészítménnyel kezelni, ezzel segítve a gyors és szakszerű elbontást. Ez azért fontos, mert feltáródik a következő kultúra számára azok tápanyagtartalma, épül a szervesanyag-készlet és javul a talajszerkezet.

A műtrágya hasznosulását is nagyban segítik a mikrobiális talajoltók. Az egyes tápelemek a talajból csak mikroorganizmusok működésével válnak felvehetővé a növény számára. Vizsgálatok szerint egyes termőterületeken már 15-20 évre elegendő foszfor és kálium halmozódott fel a talajban, csak éppen kötöttformában, így nem tudja felvenni a növény.  Ha a műtrágyázási technológiát kiegészítjük egy baktériumos talajoltással, akkor jobban hasznosul a műtrágya, kevesebb is elegendő belőle. A szakmai szervezet készítményei, mind terméseredményben, mind termésminőségjavulásban jelentős eredményeket mutattak.

A kiskertekben is célszerű volna a talajbaktériumokat pótolni?

– Igen, célszerű lenne, de sajnos a legtöbb forgalmazó csak nagyobb kiszerelésű termékeket kínál, amelyek egy hektár és afölötti területre valók. A jövőben fontos feladat lesz, hogy a kiskerttulajdonosokat is ki tudjuk szolgálni mikrobiális termékekkel, amelyek segítenek a talaj egyensúlyának helyreállításában. Kutatásaik szerint hatásukra a talaj humusztartalma akár 50%-kal, a terméshozam átlagosan 24%-kal is növekedhet, és a talajban áttelelő kórokozók száma átlagosan 17%-kal csökken.

Kistermelők Lapja / 2021. márciusi szám

The post A hazai talajok állapota is aggasztóan romlik first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a talajpusztulás és -használat, akkor gyakorlatilag az emberiség az elkövetkező 60 év alatt feléli a termőtalajt. Mindez már nem emberöltőkön túlmutató távlatot jelent; a most megszülető gyermekeket és napjaink huszonéveseit is sorsdöntően érintő probléma lesz.

Nem újkeletű a felismerés Földünk termőtalajának drámai ütemű pusztulásáról. 2010-ben bejárta a világot John Crawford professzor, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékvezetőjének tanulmánya, amelyben megállapítja, hogy az intenzív talajművelés eredményeként évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Elemzi, hogy Ausztráliában 5-ször, Európában 10-szer, Amerikában 17-szer, Kínában pedig 57-szer gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogyan épülnek. 2014-ben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése látott napvilágot. Ebben megállapítják, hogy a jelenlegi tendencia folytatásával az egy főre jutó megművelhető, termékeny talaj mennyisége a világban 2050-re csak egynegyede lesz az 1960-as szintnek. E veszélyes folyamatra szerették volna felhívni a figyelmet 2015-ben, amikor a Termőtalajok Nemzetközi Évét hirdették meg. Ám a hangzatos tervek ellenére, nemzetközi programok indulásáról és sikereiről nem olvashattunk később beszámolókat.

Az elmúlt időszakban azonban ismét megkondultak a vészharangok: több új szervezet és munkacsoport is alakult, amelyek új programokat hirdettek. Az Európai Unióban az elmúlt hetekben kezdte meg a működését az Európai Talajmegfigyelő Intézet (EUSOEuropean Soil Observatory), amelynek célja, hogy 2030-ra 50-60%-kal javuljanak a talajbiológiai funkciók. Vagyis, hogy Európában jelentősen csökkenjen elsivatagosodás veszélye, a termőtalajok legalább 75 százaléka pedig jó állapotban legyen, biztosítsa az egészséges és környezetbarát élelmiszerek előállításának alapját. E célkitűzés és intézmény annak okán született, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2019-es jelentése kimutatta, hogy az EU mezőgazdaságának intenzívebbé válása, és a városfejlesztés súlyos károkat okoz a talajban, a mezőgazdasági területek állapotában és a biodiverzitásban.

Miként képződik és pusztul a termőtalaj?

10 centiméter talaj kialakulásához legalább 10 000 évre van szükség. A talaj élő rendszer, amely abiotikus és biotikus részekből áll. Keletkezése a kőzetek fizikai aprózódásával kezdődik, amit kémiai mállás követ. Az így keletkező agyag Feés Al-hidroxidokból, kovasavból álló kolloidrészecskék együttese. A talajképződés folyamatát a biológiai mállás fejezi be. Ennek során élőlények maradványaiból sötét színű lignint, cellulózt, fehérjéket és egyéb nagymolekulájú szerves anyagokat tartalmazó anyag, humusz jön létre. Talaj csak élőlények közreműködésével képződik és maradhat fenn. Földünk termőföldjeit az erdőirtás, a szennyezés, az intenzív monokulturális növénytermesztés, a lejtős területek művelésbe vonása, a nem fenntartható talajművelési módszerek alkalmazása, a zöldmezős beruházások és a települések terjeszkedése pusztítják. Ezek következtében felgyorsul az erózió, a szikesedés, savasodás, jelentősen csökken a talajban az élet forrásaként is szolgáló szervesanyag- és ásványianyag-tartalom.

Kistermelők Lapja / 2021. márciusi szám

The post Drámai ütemben fogy a termőtalaj first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Bradyrhizobium japonicum

A szója szimbionta törzse, jelentős nitrogénkötésre képes, emellett sziderofortermelő, és növényihormon-termelő hatással is bír.

Rhizobium leguminosarum

A borsó szimbionta törzse, jelentős nitrogénkötő hatással, emellett sziderofort termel és a kálium mobilizálására is képes. Ellenállóbbá teszi a növényeket a stresszhatásokkal szemben.

Pseudomonas fluorescens

Megakadályozza a nitrogén elillanását, foszfort mobilizál, kiemelkedő biokontroll-hatással bír. Szideroforokat termel, melyek nemcsak a vasat, hanem számos mikroelemet, mangánt, cinket, kobaltot is képesek megkötni, a növények számára felvehető formában, így a patogén mikroorganizmusok ezekhez a nélkülözhetetlen mikroelemekhez nem tudnak hozzáférni.

Bacillus megaterium

Keményítő-, cellulóz- és fehérjebontó enzimeket termel. Számos antivirális és antibakteriális hatóanyagot termel, ezért hatékony a patogének féken tartásában. Segíti a foszforfeltárást, a humifikációt. Növekedésserkentő anyagokat termel.

Bacillus circulans

Szénsavat teremel, emellett elősegíti a kálium felszabadulását, így kevesebb kálium-műtrágya alkalmazására van szükség.

Bacillus subtilis

Lebontja a cellulózt, hasznosítható tápanyagot, sziderofort, növényi hormont termel, és kiemelkedő fungisztatikus – vagyis a patogén gombák növekedését és szaporodását gátló – hatása is.

Azotobacter vinelandii

Nitrogénkötő, a nitrifikációt segíti, auxint és a sejtek növekedését fokozó gibberellint termel, segíti az egyenletesebb, jobb csírázást, növeli a télállóságot.

Azospirillum lipoferum

Nitrogént köt meg a talajpórusok közti levegőből, emellett növekedési hormont, auxint termel, mely a szár és a gyökér növekedésének irányításában, valamint termésképződésben, a levél- és terméshullás kémiai szabályozásában is szerepet játszik.

Bacillus thuringiensis

Bár széleskörű alkalmazása rovarölő hatásához kapcsolódik, sziderofor-termelési, valamint foszfátmobilizáló hatása révén közvetlen növényi növekedést serkentő hatása is jelentős.

Azospirillum largimobile

Kiváló nitrogénkötő törzs, mely rendkívüli sziderofortermelő-képességgel rendelkezik, emellett a sejtosztódást, a sejtek differenciálódását, a sejtmegnyúlást, a gumók képződését és a színtestek érését serkentő citokinineket is termel.

Arthrobacter crystallopoietes

Kiváló növényihormon-termelő (auxinok, citokininek és gibberellinsav), képes csökkenteni a stresszetilén-szintet, sziderofortermelő, tág pH-tűrésű törzs.

Pseudomonas putida

Az általa termelt növényi hormonok segítik a növények fejlődését, a gyökér képződését, annak növekedését. Ösztönzi a mag csírázását, növeli a terméshozamot. Sziderofortermelő, képes a növény számára káros patogén gombák visszaszorítására.

Azotobacter chroococcum

Az egyik legfontosabb szabadon élő nitrogénfixáló baktérium. Biokontroll-hatást is kifejt, az általa kiválasztott sziderofor erős vaskötő-képességgel rendelkezik. Az így megkötött vasat a növény és az azotobacter képesek felvenni, a talajlakó patogének viszont nem.

Paenibacillus polymixa

Cellulózbontó, emellett nitrogént is fixál. A szénhidrátokat savképződés közben bontja, így hozzájárul az oldhatatlan ásványi anyagok mobilizálásához. Gátolja a patogén gombák és baktériumok szaporodását.

Streptomyces albus

Javítja a talajszerkezetet, így jobban művelhető talajt, jobb vízgazdálkodást biztosíthat.

Készült a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége megbízásából.

Illusztrációk:
Vercz Róbert

The post Kis bacihatározó first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

The post Több folyamat is veszélyezteti a termőtalaj minőségét Magyarországon first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A fent említett anyagok röviden a növények növekedését, fejlődését és a jó, egészséges talajszerkezetet és talajéletet hivatottak biztosítani. A baktériumok által termelt növényihormon-szerű anyagok a növényi hormonokhoz (fitohormonok) hasonlóan a növények életfolyamatait szabályozó vegyületek.

A talajoltó anyagokban található baktériumok közül több termel:– az auxinok csoportjába tartozó indolecetsavat, mely a szár és gyökér növekedésének irányításában, valamint a termésképződésben vesz részt;– gibberellinsavat, mely fokozza a sejtek növekedését, és mint virágzást segítő hormon is ismert;– és különféle citokinineket, melyek a sejtosztódást, a sejtek differenciálódását, a sejtmegnyúlást, a gumók képződését serkentik. Ez a hormon indítja meg a növények csírázását, és késlelteti az öregedésüket.

Ilyen baktériumok például az azospirillumok, Azotobacter, Pseudomonas, Bacillus fajok.

Nyálkaszerű anyagok (poliszacharidok)

Minden talajbaktérium termeli ezeket az anyagokat. Egyrészt ilyen anyagok vonják be kívülről, mint egy kapszula, a baktériumsejtet. Másrészt sok baktérium nagy mennyiségben a környezetébe ki is választ ilyen nyálkaanyagokat, ezeket exopoliszacharidoknak (EPS) nevezzük. Az EPS több hasznos funkciót lát el. Egyrészt képes sok egyedi baktériumsejtet finom biofilmként bevonni, baktériumtelepeket képezve, ezzel megóvva a sejteket a külső hatásoktól, például a kiszáradástól. Másrészt fontos szerepet játszik a morzsalékos, jó szerkezetű talaj kialakulásában. Az exopoliszacharidok ugyanis kulcsfontosságúak az aggregátumképzésben: az aggregátumokban a nyálkaszerű anyag ragasztja össze a szervesanyag-törmeléket, szilikátokat, agyag- és iszaprészecskéket, a baktériumokat, gombafonalakat kisebb-nagyobb aggregátummá, ezzel egyben életteret is biztosítva a mikroorganizmusok számára. Az EPS viszonylag nagy mennyiségű vizet képes felvenni és tárolni, így segít a növény vízellátásának kiegyenlítettebbé tételében. Az így kialakult morzsalékos talaj víz- és hőháztartása javul, kevésbé vannak a növények kitéve az aszály okozta károknak.

Ide tartoznak többek között: Pseudomonas, Micrococcus (Kocuria), Azotobacter fajok.

Sziderofórok

Azok a baktériumok, amelyek sziderofórokat termelnek, szolgálják a talaj és növény egészségét. A sziderofórok olyan kis molekulájú szerves vegyületek, amelyek képesek megkötni kelátképzéssel a vasionokat. Az így megkötött vasat a növény könnyen fel tudja venni, ugyanakkor a talajban lévő más mikroorganizmusok, mint például a növényi kórokozó gombák számára ez felvehetetlen. Tehát számukra vashiányos környezet alakul ki, nem tudnak szaporodni, terjedésük megáll. A sziderofórtermelő baktériumok így járulnak hozzá a talaj fertőzöttségének csökkentéséhez (pl. fuzáriumok).

Sziderofórokat termelők lehetnek például a Pseudomonas, Bacillus és Paenibacillus fajok, azospirillumok.

A talajoltóbaktérium-készítmények fejlesztése során a kutatók olyan törzseket izolálnak a talajból, és válogatnak össze, amelyek a fenti tulajdonságok egyikével, de sokszor mindhárommal bírnak. Ezért hatékonyan támogatják a növények növekedését és fejlődését, javítják a talaj szerkezetét, és szolgálják a kórokozók visszaszorítását. Így a kultúrnövény-állomány jól fejlett, egészséges lesz, többlettermést hoz. A talaj művelése könnyebbé válik, csökken a gázolaj-felhasználás. A jobbá tett vízgazdálkodású talajokon pedig várhatóan kisebb lesz az aszálykár, valamint kevesebb vegyszeres beavatkozásra lesz szükség a kórokozó gombák elleni védekezésben.

The post A talajbaktériumok által termelt anyagok szerepe, fontossága first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

The post „Kincsünk a termőföld II.” – online konferencia first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

The post „Kincsünk a termőföld” online konferencia first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A magyarországi mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma együttes éves mennyisége 15-20 millió tonna, amelynek csak töredéke humifikálódik évente, hiszen ma még bevett gyakorlat ezeknek a melléktermékeknek a területről való eltávolítása.

A talajban történő lebontásuk során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makro- és mezoelem kerül a talajba. Ugyanakkor nem elhanyagolható a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége sem.

Ezek alapján könnyen belátható, hogy jelentős gazdasági érdekünk is fűződhet e melléktermékek talajba juttatásához, hiszen műtrágyázási költségeinket is lehetőségünk lesz csökkenteni.

Az állattenyésztés visszaszorulásával egyre kevesebb szerves trágyát juttatunk a talajokba, csaknem teljes mértékben műtrágyák felhasználásával végezve a tápanyag utánpótlást. Köztudott, hogy a nitrogén alapú műtrágyák savanyítják a talajt, a humuszképződés és a humusztartalom csökken, ennek megfelelően a talaj nitrogénforgalma romlik. Az alacsonyabb kémhatású talajban azonban talajélet számára fontos talajlakó baktériumok száma is csökken. A csökkenő mikrobiális fajszám és egyedszám következtében többek között a kötött kálium és foszfor válik  nehezebben elérhetővé a növények számára.

A tápelemek feltárása és visszapótlása miatt elsődleges fontosságú, hogy ezek a növényi szár- és gyökérmaradványok milyen gyorsan és milyen mértékben bomlanak el, majd a tápanyagok feltáródása milyen ütemben történik. Ha a szármaradványok intenzívebb bomlását sikerül elérnünk a jól megválasztott agrotechnikával, estlegesen tarlóbontásra alkalmas mikrobiális készítményekkel, egy kevésbé jó előveteménynek számító növénykultúrából is sikerülhet megfelelő előveteményűnek számítót „előállítani”.

Fontos szem előtt tartanunk azonban, hogy a sok tarlómaradvány kiválthatja a talaj átmeneti tápanyagkészlet-csökkenését. Az őshonos mikroorganizmusok, melyek ebben az időszakban az élettevékenységeikhez szükséges nitrogéntápanyagot folyamatosan veszik fel a talajból, jelentős mértékben elvonhatják azt a másodvetésként vetett kultúrnövény elől. E jelenséget pentozán-hatásként ismerjük. A későbbiek során ezen őshonos mikrobák élettevékenysége folyamatosan megszűnik, és az általuk megkötött nitrogént „visszaadják” a talajnak, és így a növényeknek is.

A pentozán-hatás kiküszöbölésére az a megoldás, hogy egyes szárbontó baktériumtrágyák tartalmaznak olyan baktériumtörzseket, melyek nitrogénkötésükkel segíthetik a tarlóbontás hatékonyságát, és a káros hatások kiküszöbölését.

A talajok mikroflórája alapvetően meghatározza a talajban található lignocellulózok lebontását.

A hazánkban forgalmazott tarlóbontó baktériumkészítmények olyan baktérium törzseket tartalmaznak, melyek képesek a lignocellulóz és hemicellulóz hatékony bontására. E célra leggyakrabban a Cellvibrio és Bacillus nemzetség egyes fajait használjuk. A Bacillus nemzetség tagjai közül a B. subtilis, a B. polymyxa, a B. licheniformis, a B. circulans használhatók leginkább. E nemzetségek egyes fajai az endoglükanázok és exoglükanázokat mellett még egyéb enzimeket (amiláz, proteáz, stb.) is termelnek, míg a Cellvibriok a lignocellulózbontó enzimet, a xilanázt termelik.

A megfelelő módon elvégzett tarlóhántással (jól megválasztott talajművelő eszköz, a szármaradványok kellő mértékben aprítottak, egyenletesen elterítettek) a talajbaktériumok áldásos lebontó, mobilizáló tevékenysége során a következő, a növénytermesztés számára kedvező hatásokat érhetjük el:

• a gyökér és szármaradványok tápanyagai a következő növénykultúra számára felvehetővé válnak, csökkenthetők a kijuttatott műtrágyaadagok,
• javul a talajszerkezet annak szerves anyagtartalmának növelésével, humuszosodásával, így jobb víz-, levegő- és hőgazdálkodású talajokat kapunk,
• a szármaradványok elbontásával jelentősen csökkentjük az azokon élő, talajból fertőző kórokozók és kártevők mennyiségét is.

A fentiekből adódóan tehát kijelenthető, hogy a szalma valamint a szármaradványok cellulóz, hemicellulóz és lignintartalmának lebontása és az alkotórészek visszajuttatása a biokörforgalomba, a talajtermékenység-megőrzése szempontjából alapvető fontosságú, és lehetőségeinkhez képest meg kell teremtenünk a feltételeket ehhez.

The post Közös kincseink: a tarló szármaradványai first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

– Mit szól miniszter úr a kialakult felvásárlási lázhoz? Indokolja bármi is?
– Semmi. Határozottan ki tudom jelenteni, hogy a hazai élelmiszer-ellátás biztonságos. A magyar mezőgazdaság 25 millió ember ellátására képes és termeli meg a szükséges alapanyagokat, élelmiszereket. Olyan nagy nyomásnak is képes volt megfelelni, mint a múlt szombati, amikor csak egy nap háromszor többet vásároltak az emberek, mint a karácsonyi nagybevásárláskor. Megijedtünk, mindenki ismeretlen utakon indult el, nem tudjuk, hogy mit hoz magával a járvány. A fogyasztási szokások átalakulnak, az éttermek korlátozottan működnek, a munkavállalók és a gyerekek is többször esznek otthon. Ezért az árufeltöltés időigényessége miatt lehet átmeneti készlethiány, de áruhiány nem. Egyes tartósított termékek megrendeléseinél már 15–30, sőt, 50 százalékos növekedés látható. Az esetleges készlethiány az augusztusig betárolt termékek előrehozott értékesítésével áthidalható. Fontos megemlíteni, hogy az alapanyagok több mint nyolcvan százalékát itthon állítjuk elő. Mostani tapasztalat, hogy néhány kiegészítő elem, elsősorban a csomagolóanyagok, néhány takarmánykiegészítő terén a későbbiekben változtatnunk kell. Így gyártjuk a kiváló minőségű tejesdobozokat, de a kupakot Olaszországból kell hozni, ha nincs, akkor nem tudjuk a dobozt sem forgalmazni.

Nagy István agrárminiszter

– Az áruforgalmazó teherautók komoly kihívásokkal szembesülnek a határokon. Ebben lesz változás?
– Az Európai Unió vezetői kijelentették, hogy az áruforgalmat biztosítani kell. Hiszen minden baj forrása, minden pánik abból adódik, hogy lesz-e megfelelő ellátás? Magyarország ilyen téren szerencsés helyzetben van. Ami a gazdaságnak nehézséget okoz, az az, hogyan tudjuk kivinni a hazai termékeket. Hallhattuk épp a húsvéti báránnyal kapcsolatban az aggódást, de megvan a megoldás, már szervezzük. A kormányülésen arról is egyeztettünk, hogyan lehet a kamionos áruforgalmat és a személyforgalmat különválasztani egymástól. Megszületett a döntés: legyenek olyan határátkelőhelyek, ahol csak a kamionok tudnak jönni, hogy a nemzetközi és természetesen hazai kamionos áruforgalmat biztosítani tudjuk.

– A kereskedők már most panaszkodnak, hogy a beszállítók emelik a zöldség-, gyümölcsárakat. Tervezi-e az Agrár­minisztériummal közösen a magyar kormány az árak befagyasztását?
– A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar sokszorosan többet termel, mint amennyit el tud az ország fogyasztani. Tekintettel arra, hogy nincs élelmiszerhiány, így általános árnövekedés sem indokolt. A fogyasztóvédelem az elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel kiemelten ellenőrzi elsősorban a tartós élelmiszerek, fertőtlenítőszerek és háztartási papíráruk ártörténetét és árképzési gyakorlatát a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, megtévesztő tájékoztatások kiszűrésére.

– A következő várhatóan nehéz időszak válságot hozhat több szektorra. Az agráriumot miként érintheti?
– Ágazati szintű operatív bizottságokat hoztunk létre a terméktanácsok keretén belül, hogy napi szintű információkat kaphassunk. Tudni fogjuk, hogy milyen alapanyag hiányzik, akadt-e el szállítmány, ki milyen gonddal küzd. Csak operatív beavatkozásokra van szükség.

kisalfold.hu
Fotó: Pelsőczy Csaba

The post Elegendő élelmiszert termelünk first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.