Dr. Pénzes Évaügyvezető, Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége
Előadás megtekintése

dr. Feldman ZsoltAgrárminisztérium, Mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár
AÖP támogatási rendszer
Előadás megtekintése – hamarosan

Dr. Biró BorbálaProfessor emerita (MATE), a Magyar Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztály elnöke
Mikrobiológiai készítmények előnyei és alkalmazásuk optimalizálása a növénytermesztésben
Előadás megtekintése

Kovács Károly ZoltánMiskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék, tudományos munkatárs
Magyarországi termőtalajok állapota
Előadás megtekintése

Petőházi TamásGabonatermesztők Országos Szövetsége, elnök
Válság hatása – gabonapiaci trendek
Előadás megtekintése

Dedák DalmaWWF Magyarország Alapítvány, Környezetpolitikai szakértő
Gazdasági válság, háború hatása a mezőgazdaságra a WWF Magyarország Környezetpolitikai szakértőjének szemével
Előadás megtekintése

Pólya MártonBMKH Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály, vizsgálatvezető
Mikrobiológiai készítmények hatásvizsgálata szántóföldi kultúrákban, tartamkísérletben
Előadás megtekintése – hamarosan

KÉRDÉSEK AZ AÖP-VEL KAPCSOLATBAN:

Ha egy gazda még 2022. évben vásárolja meg a mikrobiológiai készítményt, de már az AÖP pályázati évében, 2023-ban használja fel, akkor ez beleszámít a támogatásba?

Igen. A készítmény vásárlásának dátuma csupán annyiban számít, hogy a felhasználás időpontjában még a szavatossági/eltarthatósági időn belül kell lennie a terméknek.

Készül-e lista az AÖP támogatásban felhasználható mikrobiológiai készítményekről? Ha igen, mikor kerül ez a végleges lista kiadásra?

Igen. Főszabály szerint minden évben február 1-jéig tervezünk IH-közleményt kiadni erről. Kézenfekvő okokból 2023-ban ettől eltérő időpont lesz, de mindenképpen az első negyedévben, és mindenképpen az EK megnyílása előtt.

Ha az őszi vetés már több mint a terület 50%-a, és nem alkalmaztam a vetésnél mikrobiológiai készítményt, akkor erről már “lecsúsztam”? Állományban már nem alkalmazható?

A már elvetett őszi vetések nagyobb aránya nem jelenti azt, hogy 2023-ban ne választhatná ezt a gyakorlatot a termelő. A gyakorlat teljesítése során olyan mikrobiológiai készítmények vehetők figyelembe, amelyeket – a kijuttatás módja, a kijuttatásra engedélyezett kultúra és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott készítmény engedélyokiratával összhangban – vetés vagy ültetés előtt vagy azokkal egy menetben juttattak ki és dolgoztak a talajba, illetve szármaradványokra juttatták ki, majd azokat a talajba keverték. A vetés, ültetés vagy a szármaradványokra történő kijuttatás minden további nélkül történhet az év második felében is, amikor a területről már lekerült a 2022 őszén elvett növény, s a következő kultúra vagy másodvetés előkészítése zajlik.

Az AÖP rendelet megjelenése mikorra várható?

Valamennyi, a 2023. évi egységes kérelem benyújtásához szükséges jogszabály meg fog jelenni az első negyedévben. Fontos, hogy jóval a megjelenés előtt a tervezetek –így az AÖP rendelet tervezete is – 15 napig tartó nyilvános konzultáció tárgya lesz. A tervezetek előreláthatólag az Agrárminisztérium erre dedikált egyeztetési oldalán lesznek megtekinthetők a januári közigazgatási egyeztetést követően.

A mikrobiológiai szerek használata is és a szárbontás is szükséges az adott pályázati évben? Ez feltétele a 2 ponthoz? Vagy egyik vállalása is elég hozzá?

Nem szükséges mindkét típusú készítmény használata. Az viszont elengedhetetlen, hogy az adott földhasználati kategóriában (szántó és/vagy ültetvény) a terület legalább 50 százalékán megtörténjen a szabályoknak megfelelő kezelések valamelyike.

Az AÖP támogatási rendszerében a tervezetben a családi gazdaságok is szerepeltek támogatási lehetőségként, végül ez elvetésre került?

A családi gazdaságok ugyanolyan feltételekkel vehetnek részt az AÖP támogatásban, mint a legtöbb közvetlen támogatási jogcímben. Sőt, mivel az AÖP jogi és pénzügyi értelemben is a BISS alaptámogatáshoz nyújtott többlettámogatás a magyar modellben, ugyanaz a személy/ügyfél tudja igénybe venni az adott terület/üzem vonatkozásában, mint aki a BISS alaptámogatást igényli, és az adott földterületek jogszerű földhasználója.

Az AKG-s parlagoltatásról milyen információk vannak?

A 8. sz. HMKÁ előírás szerint kijelölendő, ún. nem termelő területek között elszámolható lesz az „AKG zöld ugar” abban az esetben, ha ott január 1. és augusztus 31. között sem vetés, sem betakarítás nem történik. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy ha augusztus 31. előtt megkaszálják a zöldugart, akkor a kaszálék leghamarabb szeptember 1-jén hordható le a területről. Ha a termelő mindenképpen le akarja hordani a kaszálékot korábban, akkor a terület nem lesz elszámolható a 8. sz. HMKÁ előírás keretében, azt máshogyan kell kielégítenie.
FONTOS továbbá, hogy az „AKG zöld ugar” területek az AÖP-ben nem elszámolhatók a 10 százalékos nem termelő terület kijelölésére irányuló gyakorlatban, mivel az kettős finanszírozást jelentene. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az AKG-s területek ne vehetnének részt az AÖP-ben, csupán annyi a teendő, hogy az AKG-s vállalástól teljesen eltérő gyakorlatot kell választani AÖP-ben.

Csak „naturás gyepre” mit lehet választani az AÖP-n belül?

A Natura 2000 besorolású gyepterületek méretkorlát nélkül „kihagyhatók” az AÖP támogatásból. Az ügyfélnek tehát lehetősége van eldönteni, hogy e területeit szerepelteti-e egyáltalán az AÖP-ben. Amennyiben szerepelteti, úgy választhatja rájuk a következő gyakorlatokat: (i) pásztoroló vagy szakaszos legeltetés; (ii) kizárólag alternáló kasza használata a kaszálások során

Ugye jól értettem, hogy Ökológiai gazdálkodásra való áttérés és AÖP együtt nem választható?

Sem az AKG-s, sem az ÖKO-s területek nincsenek kizárva az AÖP-ből. Csupán annyi a teendő, hogy az AKG-s, illetve ÖKO-s kötelezettségektől teljesen eltérő gyakorlatot kell választani AÖP-ben.

Az említett “talajegészség fontossága” szempontjából rendelkezik-e az AÖP ennek méréséről (pl. szerves anyag tartalom, szénmegkötő képesség, …stb.)? Ha esetleg nem, akkor ennek mi az oka?

Az AÖP támogatás igénybevételének nem feltétele az egyes gyakorlatok hatásának mérése. A támogatási konstrukció lényege, hogy a tudományos és szakmai konszenzus szerint előnyös gyakorlatok elvégzését általános többlettámogatással ösztönözzük.

Az AÖP-ban a karbamid műtrágya azonnali bedolgozásáért 1 pont jár. A probléma az, hogy ritkán alkalmazzák alapműtrágyának, inkább sorközbe teszik. Hogyan valósítható meg a támogatásban szereplő technológia?

Az AÖP gyakorlatnak nem célja a karbamid műtrágyák kijuttatásának ösztönzése. Épp ellenkezőleg: a gyakorlat célja az, hogy ahol kijuttatnak ilyen anyagot, ott azt környezetbarát módon tegyék. Az azonnali bedolgozás és az inhibitor alkalmazása ilyen megoldásnak tekinthető. Amennyiben az ügyfél olyan területeken juttat ki karbamid műtrágyát, ahol az említett megoldások nem alkalmazhatók, úgy javasoljuk, hogy válasszon másik gyakorlatot az AÖP-ben, a teljes üzem vonatkozásában. Más szavakkal: a karbamid műtrágya kijuttatása az üzemben nem vonja maga után annak kötelezettségét, hogy az ügyfél a karbamidos gyakorlatot válassza AÖP-ben.

A gyepterületeknél az alternáló kasza használatáért jár a 2 pont. Sajnos az alternáló kaszával az erősebb szárú növények nem vághatók le pl. Solidago félék. Mi ezzel kapcsolatban az álláspont?

Az ügyfélnek kell mérlegelnie, hogy az alternáló kasza kizárólagos használatát tudja-e vállalni tárgyévben. Amennyiben nem tudja vállalni, úgy célszerű másik gyakorlatot választania. Ha pedig Natura 2000 gyepről van szó, s az ügyfél nem tart állatot (tehát a pásztoroló vagy szakaszos legeltetésre nincs módja), akkor megfontolandó a Natura 2000 gyepterületek kihagyása az AÖP támogatási igényléséből.

Az említett “talajegészség fontossága” szempontjából rendelkezik-e az AÖP ennek méréséről (lsd. szerves anyag tartalom, szénmegkötő képesség, etc)? Ha nem akkor miért nem?

Igen ennek fontosságához nem fér kétség és az eddigi hagyományos-fizikai-kémiai (szűkített) vizsgálatok mellett specifikusan a “talajok egészségét” jelezni képes további módszerek, pl. a biológiai mutatók szükségessége is felmerült. Ennek számos módja van. Ahhoz hogy ez beépüljön és mindennapi gyakorlat legyen már igen sok projekt működött és vannak egész Európára is jól használható szabványok. Szükség esetén rendelkezésre állnak és további fejlesztések is várhatók a gyakorlat felé.

Volt-e vizsgálva a növényvédőszerek (alap gyomirtó szerek) és a baktérium készítmények együttes hatása? Esetlegesen vannak-e ilyen kutatásról ismeretük?

A növényvédőszerek bevezetésekor kezdetben rendre voltak ilyen vizsgálatok, de ezek az egyre újabb növényvédő-szerekkel napjainkban nem tudnak lépést tartani. Az EU alig 10 év alatti időre, 2030-ig előírta a kémiai növényvédőszerek 50%-os csökkentését. Ezek helyett egyre inkább terjednek a biológiai megoldások a növényvédelemben is. A kutatások intenzíven folynak és örvendetes, hogy a talajmikrobák felhasználásával keletkezik a legtöbb megoldás, javaslat, új technológia. Az alkalmazott mikrobiológiai készítmények többsége tartalmaz biológiai kontrol funkciót is betölteni képes mikroorganizmusokat. Ezekről a forgalmazók is tudnak információt adni, de az egyetemi laboratóriumok, kutató szakemberek ilyen irányú tudása, igény szerinti szolgáltatása is rendelkezésre áll.

A konferencia a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és
-forgalmazók Szakmai Szövetsége tagjai által kerül megszervezésre.