A talaj sem végtelen erőforrás

Sokszor elfelejtjük ezt. Termőképességének fenntartása tudatos tevékenységet igényel. Néhány centiméternyi termőtalaj kialakulása évezredben mérhető, fizikai, kémiai vagy biológiai pusztulásához elég akár egy évtized is!

Napjainkban Magyarország területének mintegy 50 százalékán folyik mezőgazdasági művelés. Felmérések szerint a mező- és erdőgazdasági területek több mint a fele veszélyeztetett valamilyen talajdegradáció által.

Világviszonylatban sincs ez nagyon másképp: a Föld területének 35%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A talajok harmada közepesen vagy erősen leromlott állapotban van az erózió, a szikesedés, a tömörödés, a savasodás vagy épp a vegyi szennyezés hatására. A FAO (ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint, az erózió révén 25–40 milliárd tonna talajtakaró tűnik el évente, csökkentve a termőtalaj hozamát, a szervesszén-, tápanyag- és vízmegkötő-kapacitásait.

Magyarországon a talajok hasznosítása

Irodalmi adatok szerint tíz évszázaddal ezelőtt kezdődött. A pásztor életformát felváltó földművelés kezdetével az addig bolygatatlan földterületeket erőteljes fizikai behatások érték, gyakorlatilag az ember vált az elsődleges talajállapot-módosító tényezővé.
Az évszázadokon át növekvő földterületigény kielégítésére jelentősen átalakítottuk a környezetünket: mocsarakat, lápokat csapoltunk le, folyókat szabályoztunk, füves területeket, gyepeket törtünk fel, erdőket irtottunk ki.

Talajpusztulás: ha a termőtalajok elporosodnak, a szél- és vízeróziónak már kevésbé tudnak ellenállni, így termőrétegük elvékonyodhat

A növényborítottság, a nedvességviszonyok megváltoztatása, a folyamatos bolygatás és talajművelés hatására a morzsalékos szerkezetű talajok szerkezeti leromlása következett be: elporosodtak, a szél- és a vízeróziónak már kevésbé tudtak ellenállni, termőrétegük elvékonyodott.

A hazai talajokat érő talajdegradációs folyamatokat a következők szerint csoportosíthatjuk:

• Víz és szél általi talajerózió.
• Talajsavanyodás.
• Szikesedés.
• Szerkezetromlás, tömörödés, porosodás.
• Vízgazdálkodás szélsőségessé válása: túlnedvesedés kockázata megnő, belvizek kialakulása, elmocsarasodás, aszályérzékenység.
• Biológiai degradáció: szervesanyag-tartalom csökkenése, a talajélet elszegényesedése, a biológiai diverzitás csökkenése.
• Tápanyagforgalom kedvezőtlen megváltozása, a kilúgozási folyamatok erősödése.
• A talaj pufferkapacitásának csökkenése, talajszennyezés, talajmérgezés.

Az okok jól ismertek: a művelési mód rossz megválasztása, a szervestrágyázás elmaradása, a savanyító hatású műtrágyázás, egyes talajtípusokon az öntözés hiánya, a szármaradványok elhordása a területről, a forgatásos talajművelés, a helytelen agrotechnika, a hatalmas mennyiségű vegyszer és kemikália használata.

A talaj biodiverzitásának csökkenése az Európai Unió Talajvédelmi Stratégiájában az európai talajokat fenyegető nyolc legjelentősebb talajdegradációs folyamat egyike.

A biológiai sokféleség csökkenése az elmúlt évtized egyik legfontosabb globális problémája. Ennek ellenére a vizsgálatok és hivatkozások az állatok, növények azon populációjáról szólnak, melyek a földfelszín felett élnek, így könnyebben tanulmányozhatók. A talaj biológiai sokféleségéről csak kevés tanulmány készült, holott a talaj élővilága kulcsszerepet játszik a különféle ökoszisztémák működésének fenntartásában, illetve a Föld genetikai sokszínűségének jelentős része (egyes becslések szerint nagyobbik része) a talajfelszín alatt található.

A talajok romlását, degradációját okozó negatív hatások egy részének kiküszöbölésére alkalmasak a természetes anyagokat, élő szervezeteket tartalmazó biostimulánsok, mikrobiológiai készítmények. Használatuk ma már a növénytermesztési technológiák szerves részét képezi. A talajoltó baktérium készítményekkel kapcsolatos kutatásoknak, illetve azok előállításának már több évtizedes múltja van Magyarországon is, napjainkban több százezer hektáron alkalmazzák ezeket a mikrobiológiai készítményeket.

A baktériumkészítmények használatával lehetőségünk van kemikáliák nélkül beavatkozni a degradációt okozó folyamatokba úgy, hogy mindeközben a csírázásra, a gyökérnövekedésre, a növények tápanyagellátására, a termés mennyiségére, a szerves anyagok lebontásának intenzitására, a mérgező anyagok semlegesítésére is befolyással bírunk.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

The post Termőtalajaink romlásáról… first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége a 2016-ban létrejött jogelőd civil szervezetből 2020. szeptemberében alakult át, de a kitűzött célok nem változtak. Így a termőtalajok védelme, az edukáció, a környezetbarát technológiák támogatása mikrobiológiai készítmények használatával, mind prioritásként szerepelnek az érdekképviseletben – mondta Dr. Pénzes Éva, a Szövetség ügyvezetője.

A Szövetség felvállalta a tudás és szakismeret átadását a gazdatársadalomnak, a döntéshozókkal való szoros együttműködés kialakítását a gazdák érdekképviseletéért. „Együtt erősebbek vagyunk” – jelentette ki az ügyvezető.

A talaj és az édesvíz nemzeti kincs, amivel fokozott gondossággal kell bánniuk a használóiknak. A tény ezzel szemben az, hogy az egész bolygón rohamosan romlik a termőtalajok állapota. A magyarországi gazdasági területek kb. 60 százalékát veszélyezteti a talajdegradáció. A szövetség létrejöttét a megváltozott gazdálkodási környezet még indokoltabbá tette, mely a talajszerkezet és -vízháztartás javítását, a szerves anyag pótlását, a hasznos talajmikroorganizmusok utánpótlását, a talajegészség helyreállítását szolgálja.

A Talajvédelmi Szövetség tevékenysége a közeljövőben felértékelődik, és egyre erősebben szolgálja a gazdák érdekeit. Az EU 2023-2027-ig szóló Zöld Megállapodásában és a 2022-től életbe lépő új KAP szabályozásban megfogalmazott célkitűzések a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásának drasztikus csökkentését, az ökológiai gazdálkodás jelentős növelését, a talaj állapotának javítását irányozzák elő a támogatások igénybevételéhez.

A múlt század a kémia százada, a műtrágyák, a peszticidek, az iparszerű termelési rendszerek intenzív termesztés technológiáinak kora volt, erősen kizsigerelve a termőtalajt, nem hagyva időt a biológiai regenerálódásra. Ennek következtében a terméshozamok növelését a legtöbb gazdálkodó egyre több műtrágya felhasználásával próbálja megoldani.

Kutatások szerint mindezek a tényezők olyan stresszt okoztak a talajban, hogy jelentősen csökkent a talaj egészségét, termőképességét fenntartó ökoszisztéma, élővilág, biodiverzitás.

Ha az egyensúly felbomlik, a talaj „összeomolhat”, a folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak, mint azt számos példa mutatja. Termőtalajaink az uniós országokéhoz képest viszonylag jó állapotban vannak, de megfigyelhetők a káros folyamatok: a savanyodás, a szikesedés, a víz és a szél okozta erózió, defláció. Az mezőgazdasági művelésű területeink 52 százaléka a termelés szempontjából valamilyen mértékben csökkent értékű. A talaj termőképességének megóvása azért is fontos, mert a talajminőség romlásával veszélyeztetjük az élelmiszerek minőségét is.

Dr. Pénzes Éva szerint a gazdálkodók felelős talajművelésre kötelezettek, elsősorban ők tudják a talajok termőképességét megvédeni.

A talaj szervesanyag-tartalmának megőrzését, növelését a szántóterületek növénymaradványainak visszaforgatásával és szakszerű kezelésével kell biztosítani. A talajélet megóvására megfelelő megoldás a baktériumos talajoltás, ami azt jelenti, hogy célirányosan növelik a talaj és a növény számára hasznos baktériumok számát az érintett területen.

A talajoltó baktériumkészítmények olyan törzseket tartalmaznak, melyek célzottan támogatják a növények egészséges fejlődését, a talaj szerkezetének javulását. Egyes baktériumtörzsek növényi növekedést támogató anyagokat termelnek, mások a tápanyag felvételét biztosítják (nitrogénkötő, valamint foszfor és kálium, stb. feltáró törzsek). Vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek nyálkaszerű, ún. exopoliszacharidot termelnek, ezáltal segítik a talajszemcsék képződését, a talaj épülését.

Ennek nem elhanyagolható következménye, hogy a talajok vízmegtartó képessége javul, melyből következik, hogy kevesebb vizet kell az öntözésre felhasználni, csökkentve ezzel a gazdálkodók költségeit és védve a hazai vízbázisokat.

A talajoltás talajegészséget is szolgálja a sziderofór termelő baktériumok által, amelyek gátolják a patogén gombák szaporodását.

A műtrágyák hasznosulását nagymértékben elősegítik a talajoltó baktériumkészítmények, ezáltal kevesebb műtrágya is elegendő a termeléshez. A biológiai növényvédelem a mikrobiális készítmények által támogatja az egészséges talajt és növényi fejlődést.

Összességében a növényállomány a baktériumos talajoltást terméstöbblettel hálálja meg, a rendszeres használat pedig kiegyenlített termésátlagokat eredményez.

Az egyik legfontosabb feladat a korszerű tudás minél szélesebb körű átadása. A Szövetség megállapodott a Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői kampuszának vezetésével, hogy ez év szeptemberétől C típusú tantárgyként oktatják a talajökológiát, melynek keretében naprakész információkkal ismertetik meg a hallgatókat. A gyakorló gazdákat a NAK segítségével érik el, tavaly ősszel a közösen tartott online konferencián számos gazda és szaktanácsadó ismerkedett meg a talajoltás fontosságával.

Agrárium (2021/8)

The post Állítsuk meg a termőtalaj fogyását! first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Talajaink a Kárpát-medence tájföldrajzi egység sajátos és sok tekintetben egyedi földtani és klimatikus feltételei között alakultak ki és fejlődnek napjainkban is, az emberi tevékenység és a globális tényezők egyre intenzívebb behatása mellett. A Magyar Talajvédelmi Szövetség elkötelezett abban, hogy a talaj mint élőhely és egyben termelési közeg megőrizhesse a tájföldrajzi meghatározottságból eredő jellemzőit, mikrobiológiai értelemben is,  őrködik a tájidegen beható tényezők bolydító hatásával szemben, ami a természeti egyensúlyát és így állapotának fenntartását, egészséges továbbfejlődését veszélyeztetné.

A Szövetség célja, hogy az abban részt vevő cégek közösen, egymást segítve küzd­jenek a talajélet megóvásáért, szemléletüket pedig hosszú távon általánossá, sőt, alapvetővé tegyék a magyar mezőgazdaságban.

A Tagok hitelessége mellett szól a több évtizedes piaci tapasztalat és K+F tevékenység. A talajoltó baktérium készítmények eredményességét pedig az 5 éve tartó NÉBIH tartamvizsgálat bizonyítja a különböző növénykultúrákban.

A Szövetség szakmai munkáját és elismerését tovább erősíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával több éve tartó szoros együttműködés. Ez a kapcsolat a szakmai egyeztetéseken, valamint a NAK szaklapban rendszeresen megjelenő szakmai cikkeken keresztül tovább mélyült, melynek megpecsételéseként, most aláírásra került a közös Stratégiai együttműködési megállapodás.

Annak érdekében, hogy nemzeti kincsünket a termőtalajainkat legalább a mostani, vagy még  jobb állapotban hagyományozzuk utódainkra, a tudomány segítségével, megújult szemlélettel kell a talajaink felé fordulni. Olyan megoldásokat kell találni, amely a gazdálkodás hatékonyságát növeli, de figyelembe veszi a talajok környezeti, környezetvédelmi és klimatikus tulajdonságait, szerepét is.

Ahhoz, hogy a magyar agrárium versenyképessége fenntartható módon növekedjen a termőtalajok megkerülhetetlenek. Ehhez a szemléletváltáshoz  a tudományos eredmények és tapasztalatok megismertetésére, az ezzel foglalkozó gazdasági szereplők és a gazdálkodók párbeszédére és összefogására van szükség.  A Megállapodásban a magyar termőtalajok állapotának javítása és a fenntartható növénytermesztés előmozdítása érdekében a következő közös célok kerültek kitűzésre:

• A magyar termőtalajok állapotának javítása fenntartható és hatékony gazdálkodás mellett,
• A magyar agrárium versenyképességének hosszútávú, fenntartható megerősítése,
• A mezőgazdaság legfontosabb szereplőinek, a magyar gazdálkodóknak a folyamatos képzése és tájékoztatása a hatékony és fenntartható gazdálkodásról,
• A termőtalajokkal kapcsolatos hazai K+F-ben rejlő potenciál és versenyelőny kiaknázása,
• A magyar termőtalajokkal kapcsolatos friss tudásanyag átadása a következő generáció számára,
• NAK szaktanácsadói és falugazdászainak a talajjal, talajélettel kapcsolatos képzéseiben a Talajvédelmi Szövetség aktív részvétele.

Bízunk abban, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Talaj védelmi Szövetség közösen elindított gondolati és cselekvési hálója tovább fejlődik és úgy szolgálja a teremtett világunk egyik kincsét a termőtalajt, hogy az a jövő generációinak is egészséges táplálékot biztosít majd.

Mezőfalva, 2021. június 10.

The post A magyar termőtalajok védelmére megállapodást kötött a NAK és a Magyar Talajvédelmi Szövetség first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A talaj legfontosabb tulajdonságát, a termékenységét – vagyis, hogy képes a növény számára termőhelyként szolgálni, és jó minőségű élelmiszert, takarmányt, egyéb feldolgozható alapanyagot termelni – maguknak a növényeknek és a talajban található élőlényeknek (gombák, baktériumok, egysejtűek, férgek stb.) köszönheti. Élőlények nélkül a talaj gyakorlatilag egyszerű kőzetmáladék lenne.

A talaj mikrobiális biomasszájának 35-40%-a a talajfelszíntől számított 25 cm-es rétegben található. Talán nem túlzás kijelenteni, jelentőségük a talajban talán a legfontosabb az összes talajélőlény közül.

Az egészséges talaj mikroorganizmus-közösségének funkciói a talaj-talajélet szempontjából a következők:

1. a tápelem-készlet fenntartása,
2. a tápanyagok növények számára hozzáférhető vegyületekké alakítása,
3. a növények védelme a fertőzésektől és betegségektől.

A talaj tápelem-készletének fenntartása

A talajba került növényi és állati maradványok tápelemei biológiai folyamatok során bomlanak le. A mineralizációnak (ásványosodásnak) nevezett folyamat során mikroorganizmusok segítségével a bonyolultabb szerves anyagokból először egyszerűbb szerves anyagok, majd – végső soron a növények számára is felvehető – szervetlen anyagok jönnek létre.

A könnyen bontható szerves anyagok optimális esetben, megfelelő talajélet mellett gyorsan ásványosodnak (mineralizálódnak). A nehezen bontható bomlástermékek pedig újra egymáshoz és N-tartalmú anyagokhoz kapcsolódva létrehozzák azokat a nagy molekulájú, sötét színű, stabil vegyületeket, amelyeket humuszanyagoknak nevezünk.

A már kialakult stabil humuszanyagok a lebontásnak viszonylag ellenálló, tartós szerves tápforráskészletekké alakulnak.

A humifikáció és mineralizáció közötti egyensúlyt a talajokban élő hasznos mikroszervezetek mennyisége és az azok életkörülményeit befolyásoló külső környezeti tényezők (talajnedvesség, talajhőmérséklet, talajlevegőzöttség és -kémhatás) együttesen határozzák meg.

Az egyes makro- és mikroelemek bőséges megléte vagy nemléte a talajban szintén egy jól működő edafontól (talajélőlények összessége) függ. A nitrogén (a talajba és így a biológiai körforgásba természetes módon csak mikroorganizmusok által, kötött formában léphet be), a foszfor (melynek szervetlen és szerves formáit baktériumok és gombák, savak és enzimek segítségével tárják fel), a kálium(szerves és szervetlen formáinak feltárása hasonlóan a foszforéhoz történik, így a talaj káliumtartalmának növelése a műtrágyázás mellett a szármaradványokat elbontó baktériumok és gombák számának növelésével is elérhető!) és egyéb tápelemkészletek fenntartása, esetleges növelése a talajélet érzékeny, könnyen felborítható egyensúlyának függvénye.

A tápanyagok növények számára hozzáférhető vegyületekké alakítása

A talajban keletkező vagy raktározott tápanyagok egy része a növények számára is felvehető, míg más részük olyan oldhatatlan formában található meg, hogy az a növények számára csak nehezen vagy egyáltalán nem hasznosítható. Ezeket az oldhatatlan, felvehetetlen formákat mobilizálják, oldhatóvá teszik a talaj mikroorganizmusai ahhoz, hogy a talajoldatba kerülve a gyökerek segítségével eljussanak a növények minden szervébe. Ilyen például a szerves anyagok bontásakor keletkező kénhidrogén vagy az ásványokban található szulfidok szulfátionokká alakítása, amit már a növények is fel tudnak venni. A talajban élő mikrobák az oldhatatlan cinkvegyületeket – mint például a cinkfoszfátot, cinkoxidot – is képesek átalakítani felvehető oldott cinkionná vagy cink-komplex formává.

A növények védelme a fertőzésektől és betegségektől

A növényeket károsító kórokozó baktériumok és gombák elleni védelem, ezek visszaszorítása a gyökérkörnyezetből szintén egy nélkülözhetetlen funkciója a mikrobiális közösségnek.

Jelenlegi ismereteink szerint a következő mechanizmusokkal támogatják a növényeket a kórokozók, kártevők elleni harcban:

– indukált rezisztencia kialakítása,

– antibiotikum-termelés,

– antifungális anyagok termelése,

– sziderofor termelés,

– hidrogén-cianidok előállítása,

– kitin-, cellulóz-, fehérjebontó enzimek termelése,

– gyökérkolonizáció.

A kémiai szerektől, vegyi megoldásoktól való függőség csökkentése, az emberek egészségének és ezzel együtt a környezet megóvásának érdekében a biokontroll szervezetek használata általános gyakorlattá vált mára a mezőgazdaságban.

A hasznos mikroorganizmusok mennyiségét megfelelő agrotechnológiai rendszerekkel, növényzettel, tápanyagpótlással, talajoltással lehet és kell is befolyásolnunk. Hogy mikor melyiket alkalmazzuk, belátásunkra van bízva, ám ha kételyeink adódnának, érdemes felkeresni az adott talajoltó baktérium készítményeket forgalmazó cégek szaktanácsadóit, akik az elméleti és a gyakorlati ismeretek birtokában segítségünkre lehetnek a felmerülő kérdések megválaszolásában.

Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

The post A talajélet fontosságáról first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

 A víz- és szélerózió, a klímaváltozás hatásai, a hirtelen lezúduló nagyobb mennyiségű csapadék, és az aszályos időszakok hektikus váltakozása jelentősen gyorsítja a termőtalajok pusztulását, ugyanakkor az emberi tevékenység is jelentősen veszélyforrás. A helytelen talajművelési mód, a vetésforgók be nem tartása és az intenzív, de nem átgondolt technológiák a talaj ökoszisztémájának súlyos károsodásához vezetnek – hangsúlyozta a szervezet titkára dr. Pénzes Éva, akit a céljaikról, és kutatásaik eredményéről kérdeztem.

 Arra figyelmeztetnek, hogy a talajok romlását csak teljes szemléletváltással lehet megállítani. Ez miként valósulhat meg?

– A talajok romlását csak összetett, szakszerű technológiával lehet megállítani vagy csökkenteni. Ennek alapja a rendszeres talajinformációs vizsgálatok elvégzése, és az eredmények szakszerű értékelése. Fontos a biológiai talajművelést és a tápanyag- utánpótlást előtérbe helyezni. A talajélet serkentése, a mikrobiológiai állapot javítása sok romló paramétert képes megváltoztatni, mert ez az egyik alapja a jó termőképességnek. Elsődleges céljaink között szerepel az edukáció – a talajjal, talajélettel, az oltóanyagokkal és technológiákkal kapcsolatos ismeretanyagok átadása a gazdák részére.

 Magyarországon mióta használnak elterjedten a mezőgazdasági területeken talajbaktériumos készítményeket?

– A talajoltás a szója oltásával kezdődött, Iregszemcsén már 80 évvel ezelőtt ismert volt a technológia. A talajt, majd a szójamagot gyökérgümő-őrleménnyel oltották, vagyis Rhizobium baktériummal. A gümőt nem képező, de a növénnyel együtt élő, a gyökérfelszínhez kötötten működő úgynevezett asszociatív nitrogénkötő baktériumokat, közülük is talán a legismertebb azospirillumokat is már 80-100 éve leírták, de gyakorlati fontosságukat csak évtizedekkel később fedezték fel. A mikrobiológia és növényélettan tudományának fejlődésével aztán már lehetővé vált olyan baktériumtörzsek izolációja és szelekciója, melyek a növénytáplálást, talajszerkezet- javulást és a talajegészséget szolgálják. Így alakultak ki a másod- és harmadgenerációs baktériumos oltóanyagok, amelyek már több mint két évtizede a gazdák rendelkezésére állnak. A hazánkban lévő tudásanyag és tapasztalat a mikrobiális oltóanyagok tekintetében világszinten is első.

 A hazai mezőgazdasági művelés alatt álló területek körülbelül hány százalékán használják ezeket a szereket és miért volna fontos a használatuk?

– Magyarországon körülbelül 500 ezer hektáron használnak talajoltóbaktériumkészítményeket, ez a gazdák körülbelül 11%- át jelenti. Az intenzív növénytermesztési technológia során számos stressz éri a talajokat. Így a nem okszerű növényvédőszer-felhasználása túlzott műtrágyázás, a nem megfelelően megválasztott talajművelés mind-mind beavatkozik a talajélet, a talajtermékenység finoman hangolt egyensúlyába. A stresszelt talajokban a talajélet gyengül, nemcsak az élőlények száma, de diverzitása, fajgazdagsága is csökken. A célzott talajélet-gazdagítás – növénytermesztési szempontból izolált és szelektált baktériumtörzsekkel oltásával – ezért lenne nagyon fontos.

 Mindez hogyan egészítheti ki a szerves-, vagy műtrágyázást?

– A szervestrágyázás lenne a legoptimálisabb a tápanyag-utánpótlás szempontjából, ráadásul sok hasznos mikrobát is tartalmaz. Ősidők óta bevált módszer a trágyázás, még a Biblia is megemlékezik róla. Ahol van rá lehetőség és jó minőségű szervestrágya áll rendelkezésre, ott azt kell használni a technológiában! Szervestrágyázott területen is a betakarítás után a szántóföldön maradt növényi maradványokat érdemes szárbontóbaktériumkészítménnyel kezelni, ezzel segítve a gyors és szakszerű elbontást. Ez azért fontos, mert feltáródik a következő kultúra számára azok tápanyagtartalma, épül a szervesanyag-készlet és javul a talajszerkezet.

A műtrágya hasznosulását is nagyban segítik a mikrobiális talajoltók. Az egyes tápelemek a talajból csak mikroorganizmusok működésével válnak felvehetővé a növény számára. Vizsgálatok szerint egyes termőterületeken már 15-20 évre elegendő foszfor és kálium halmozódott fel a talajban, csak éppen kötöttformában, így nem tudja felvenni a növény.  Ha a műtrágyázási technológiát kiegészítjük egy baktériumos talajoltással, akkor jobban hasznosul a műtrágya, kevesebb is elegendő belőle. A szakmai szervezet készítményei, mind terméseredményben, mind termésminőségjavulásban jelentős eredményeket mutattak.

A kiskertekben is célszerű volna a talajbaktériumokat pótolni?

– Igen, célszerű lenne, de sajnos a legtöbb forgalmazó csak nagyobb kiszerelésű termékeket kínál, amelyek egy hektár és afölötti területre valók. A jövőben fontos feladat lesz, hogy a kiskerttulajdonosokat is ki tudjuk szolgálni mikrobiális termékekkel, amelyek segítenek a talaj egyensúlyának helyreállításában. Kutatásaik szerint hatásukra a talaj humusztartalma akár 50%-kal, a terméshozam átlagosan 24%-kal is növekedhet, és a talajban áttelelő kórokozók száma átlagosan 17%-kal csökken.

Kistermelők Lapja / 2021. márciusi szám

The post A hazai talajok állapota is aggasztóan romlik first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a talajpusztulás és -használat, akkor gyakorlatilag az emberiség az elkövetkező 60 év alatt feléli a termőtalajt. Mindez már nem emberöltőkön túlmutató távlatot jelent; a most megszülető gyermekeket és napjaink huszonéveseit is sorsdöntően érintő probléma lesz.

Nem újkeletű a felismerés Földünk termőtalajának drámai ütemű pusztulásáról. 2010-ben bejárta a világot John Crawford professzor, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékvezetőjének tanulmánya, amelyben megállapítja, hogy az intenzív talajművelés eredményeként évente mintegy 75 milliárd tonna termőföld tűnik el, s mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten, vagy jelentősen erodálódott. Elemzi, hogy Ausztráliában 5-ször, Európában 10-szer, Amerikában 17-szer, Kínában pedig 57-szer gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogyan épülnek. 2014-ben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) előrejelzése látott napvilágot. Ebben megállapítják, hogy a jelenlegi tendencia folytatásával az egy főre jutó megművelhető, termékeny talaj mennyisége a világban 2050-re csak egynegyede lesz az 1960-as szintnek. E veszélyes folyamatra szerették volna felhívni a figyelmet 2015-ben, amikor a Termőtalajok Nemzetközi Évét hirdették meg. Ám a hangzatos tervek ellenére, nemzetközi programok indulásáról és sikereiről nem olvashattunk később beszámolókat.

Az elmúlt időszakban azonban ismét megkondultak a vészharangok: több új szervezet és munkacsoport is alakult, amelyek új programokat hirdettek. Az Európai Unióban az elmúlt hetekben kezdte meg a működését az Európai Talajmegfigyelő Intézet (EUSOEuropean Soil Observatory), amelynek célja, hogy 2030-ra 50-60%-kal javuljanak a talajbiológiai funkciók. Vagyis, hogy Európában jelentősen csökkenjen elsivatagosodás veszélye, a termőtalajok legalább 75 százaléka pedig jó állapotban legyen, biztosítsa az egészséges és környezetbarát élelmiszerek előállításának alapját. E célkitűzés és intézmény annak okán született, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2019-es jelentése kimutatta, hogy az EU mezőgazdaságának intenzívebbé válása, és a városfejlesztés súlyos károkat okoz a talajban, a mezőgazdasági területek állapotában és a biodiverzitásban.

Miként képződik és pusztul a termőtalaj?

10 centiméter talaj kialakulásához legalább 10 000 évre van szükség. A talaj élő rendszer, amely abiotikus és biotikus részekből áll. Keletkezése a kőzetek fizikai aprózódásával kezdődik, amit kémiai mállás követ. Az így keletkező agyag Feés Al-hidroxidokból, kovasavból álló kolloidrészecskék együttese. A talajképződés folyamatát a biológiai mállás fejezi be. Ennek során élőlények maradványaiból sötét színű lignint, cellulózt, fehérjéket és egyéb nagymolekulájú szerves anyagokat tartalmazó anyag, humusz jön létre. Talaj csak élőlények közreműködésével képződik és maradhat fenn. Földünk termőföldjeit az erdőirtás, a szennyezés, az intenzív monokulturális növénytermesztés, a lejtős területek művelésbe vonása, a nem fenntartható talajművelési módszerek alkalmazása, a zöldmezős beruházások és a települések terjeszkedése pusztítják. Ezek következtében felgyorsul az erózió, a szikesedés, savasodás, jelentősen csökken a talajban az élet forrásaként is szolgáló szervesanyag- és ásványianyag-tartalom.

Kistermelők Lapja / 2021. márciusi szám

The post Drámai ütemben fogy a termőtalaj first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

The post Több folyamat is veszélyezteti a termőtalaj minőségét Magyarországon first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

E talajt alkotó élőlények bonyolult faji összetétele az edafon, melynek összetevői az alábbiak.

• Mikroszervezetek: baktériumok, sugárgombák és algák vagy cianobaktériumok, fonalas gombák és vírusok.
• Állatok: mikrofauna (egysejtűek, fonálférgek), mezofauna (ugróvillások, termeszek, atkák stb.) és makrofauna (rovarok, puhatestűek stb.).
• Növények: mikro-méretűek (algák) és magasabb rendűek (magvak, gumók, hagymák, gyökerek stb.).

Egyensúlyi helyzet

A réteken és legelőkön a gyökerek tömege jelentős, akár 100 tonna is lehet egy hektár területen. Utána következnek a gombák, 2-5 t/ha mennyiségben. Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 10-500 milliót találunk egyetlen gramm talajban. Tömegük is jelentős, sorrendben rögtön a gombák után következnek 1-2 t/ha mennyiséggel. Szántóföldön ezek az értékek jelentős mértékben lecsökkenhetnek.

A nagyobb (nem mikroszkopikus) élőlények (pl. a vakondok, hörcsögök, egerek, gyűrűsférgek stb.) járatokat, ezekkel pedig makropórusokat hoznak létre, így segítik a talaj levegőzöttségét, szellőzését. Az elhalt gyökerek járatai hasonló tagoltságot eredményeznek. Az állatok különböző szerves és ásványi anyagokat kevernek össze, és szállíthatnak is az egyes talajrétegek között. Az állatok bélcsatornáján áthaladó anyagok jelentős változáson mennek át. Olyan ragasztóanyagokkal keverednek itt, amelyek jelentősen segíthetik a humuszanyagok képződését. Kiemelten fontos pl. a giliszták hatása, melyek mészmirigyeik váladékával átitatják a talajt, így elősegítik a kalcium szerves anyaghoz való kötődését és a talajkolloidok kialakulását.

A mikroszervezetek is jelentős szerepet töltenek be mind a humuszképződésében, mind annak lebontásában, az ásványi anyagokat pedig a növények számára hozzáférhetővé teszik. Így alakul ki egy egyensúlyi helyzet a talajban található szerves anyag állapotában.

Forrás: www.permaforum.hu

A szerves anyag felhalmozódása akkor történik, ha a lebontásban szünet áll be. Ez köszönhető a hőmérséklet vagy a talajnedvesség csökkenésének, illetve ha a talajlevegő kiszorul a pórusokból, és anaerob viszonyok állnak elő (belvíz esetén). Ha egész évben optimális hőmérsékleti, nedvességi és pH-viszonyok vannak a talajban, akkor szinte azonnal lebomlik minden szerves anyag, és nem halmozódik fel belőle semmi.

A talajedafonnak óriási szerepe van a lebontásban, valamint az energia áramlásában és a tápanyag körforgásában. A légkörre is hatással vannak, mivel csökkentik a szén-dioxid képződést azzal, hogy megkötik a szenet, így mérsékelik az üvegházhatást.

Egyensúlyi állapotban a növényi kártevőket és az állati kórokozókat visszaszorítják, szennyezett talaj-bioremediációval szénhidrogénekből vizet és szenet képeznek, valamint hozzájárulnak a kedvezőbb víz-, illetve levegőháztartáshoz, továbbá szerves anyagok átalakításában is döntő szerepük van, elpusztulásuknál pedig a talaj szervesanyag-tartalmába épülnek be.

Szemléletváltásra van szükség

Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységűvé vált talajok s ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, de kockázatos, mert a talajszerkezet degradációja és a talajélővilág diverzitásának csökkenése következett be. A talajdegradáció és a mikro- és makrobiológiai talajbiom-romlás megállítása hatékony beavatkozást kíván.

Mindezek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdasági művelésben elérkezett az ideje egy újabb korszaknak. Paradigmaváltásra van szükség, ahol a műtrágyázás és a megfelelő talajéletet, talajszerkezetet biztosító mikrobiológiai és talajművelési módszerek egyensúlyát kell megteremteni, hogy a mezőgazdasági talajok végleges kimerülését és degradációját elkerüljük, így a megfelelő talajszerkezet és humusz-tápanyagtartalom mellett hozzájárulhatunk a növényi élet serkentéséhez és tápanyagellátásához. A baktériumok, így a talajbaktériumok is mindennapi életünk szerves részei. Nem is gondolnánk, de az egyik legnagyobb közösség, amivel az emberiség együtt él, az a baktériumok közössége. Életünk minden pillanatában kapcsolatban vagyunk velük, még ha ezt nem is érzékeljük. Amikor a földi élet megalapozóiról, a cianobaktériumokról, kékalgákról beszélünk, akkor pedig végképp el kell, hogy felejtsük a kétkedést a baktériumokkal szemben.

A talajbaktériumok szerepe

A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humán biológiai baktériumokéihoz. A termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni, így a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90% körüli) műtrágya hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.

Baktériumok, gombák, humuszrészecskék, aggregátumok a talajban. Mikroszkópos felvétel (forrás: https://livingsoilsp2011.fi les.wordpress.com/2012/05/life-in-soil-april-2015.pdf)

Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma elképzelhetetlen a gazdaságos termelés, a megfelelő mennyiségű élelmiszerek előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív gazdálkodása komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Egyes kutatások szerint ma a talajok romlása 3-35-ször gyorsabb, mint azok épülése, kemikalizációja s így legfeljebb 50-100 évre elegendő termőföldünk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés. A talajbaktériumok, a baktériumtrágyák elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, amely a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.

Ahhoz, hogy eldönthessük: vajon serkenteni (aerob túlsúly) vagy visszafogni (anaerob túlsúly) kell-e a talajéletet, ismernünk kell az adott terület sajátos (mikro)biológiai dinamikáját és a talaj szervesanyag-tőkéjének nagyságát. Ezen szempontoknak a termesztésben való figyelembevételével teremthető meg a talaj biológiai egyensúlya, az egészséges talajállapot.

Daoda Zoltán
A Magyar Talajbaktériumgyártók és –forgalmazók Szakmai Szervezete

agraragazat.hu

The post Talajélet, biológiai egyensúly first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A növényi betegségek, különösen a gombák okozta betegségek, egyre nagyobb veszélyt jelentenek a mezőgazdasági termelés (pl.: növényvédőszerek felülvizsgálatai és forgalomból kivonása) termésbiztonságára, a termés minőségi paramétereire (pl.: egyre súlyosabb aflatoxin fertőzöttség a terményekben). A mezőgazdaságban jelenleg elérhető szerek közül sok igen mérgező a környezetre, biológiailag nem lebomló és egyre több a rezisztenciával rendelkező fitopatogén. A növények természetes védekező mechanizmusaik ellenére, a talajból fertőző gomba kórokozók igen sok esetben kerülnek a terményeken, terméseken keresztül az emberi élelmezési ellátási láncba. A leggyakoribb növényi kórokozó gombák a mezőgazdaságban, igen súlyos károkat okozva a következők (1. ábra):

1. ábra Jelentős károkat okozó gombabetegségek a mezőgazdaságban a teljesség igénye nélkül

Ezen gombák sok esetben a talajból fertőzik növényeinket, telelnek át, képezik szaporodó képleteiket. A növényvédőszeres védekezésen kívül azonban létezik egy kevésbé ismert alternatíva is a kártételek normalizálására, egyes esetekben megfékezésére. Ennek egyik lehetősége pedig nem más, mint a természetben megtalálható egyes mikroorganizmusok alkalmazása a kórokozó gombák ellen. A mikroorganizmusokon alapuló biokontroll-ágensek (biopeszticid „hatóanyagok”) nagy részét baktériumok és gombák teszik ki (2. ábra). A mikrobiális biopeszticidek többségét a talajban terjedő kórokozók kezelésére használhatjuk fel. A mikroorganizmusok növényi patogének ellen kifejtett hatásmechanizmusai közé tartozik a hiperparazitizmus, a verseny, az illékony vegyületek szekréciója, az antibiózis és a parazitizmus. Ezeket a biológiai ágenseket általában talajoltás segítségével juttatják ki a mezőgazdaságban, tehát a talajoltás jelentősége abban is megmutatkozik, hogy lehetőség szerint a rendelkezésre álló életteret, számunkra hasznos mikroorganizmusokkal „töltsük fel”. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a mikroorganizmusok sokfélesége és adaptációs képességei miatt, minden esetben olyan készítményt érdemes választani, ami az adott talajtípushoz, klimatikus viszonyokhoz, tehát az élettérhez megfelelő, alkalmazkodott. Többek között, ezért is fontos, hogy olyan készítményeket alkalmazzunk, amelyek hazai fejlesztésűek, hazai talajokból nyert izolátumokból származnak.

2. ábra A biopeszticidekben alkalmazott ágensek a teljesség igénye nélkül

The post Egészséges termőtalajok – patogén gombagátlás baktériumokkal first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Hát a tél mit hagyott maga után a földeken?

Nem volt hótakaró az őszi vetésen, és takarás nélkül maradtak a szántások is. A hideg szél, a jeges eső, a fagy nem kímélte az életet a termőföldeken és a termőföldekben sem. Igen a termőföldekben sem: az élet nem csupán a vetett mag csírázása és növekedése, hanem a sok-sok milliárdnyi talajlakó élőlények életét is jelenti most.

Azzal számot vetünk, ha a vetés nem kell jól, a hajtás gyenge, a termés kevés. Keressük az okot.

Biztosan nem jókor vetettünk, vagy nem jó magot ajánlott a kereskedő, nem volt jó az idő, kevés volt a műtrágya, nem is ezt a gyomirtót kellett volna használni, hanem a másikat, a földekkel is gond lehet: „Nem olyan jó ez a föld, sovány ez a föld.” Az időjárást nem tudjuk kedvünk szerint alakítani, de minden máson változtathatunk. Legelőször is a termőföldjeink állapotán, hiszen ez az alapja mindennek és csak is ez, semmi más. A jó földben megterem minden!

Mit tehet hát az ember, ha javítani akar a földjén?

Sokat! Célszerű javítani a vízmegkötő-képességén, a szerkezetén, a levegőzöttségén, a szervesanyag- tartalmán, az élővilágán. Ha a talajban van szerves anyag, és a talajélet egészséges, a természet tudván dolgát, minden évben puha magággyal készül a tavaszra. Az intenzív mezőgazdasági termelés folytán a sekély szervesanyag-tartalmat „szokás szerint” műtrágyákkal egészíti ki vagy pótolja a termelő. A napjainkra visszaesett állattartás mellett, nehezen hozzáférhetők és drágák lettek a jó minőségű szerves trágyák. A műtrágyák így egyfajta alternatívát jelentenek a földművelés számára. De most azt hiszem, a szekér egy kicsit megelőzte a lovakat, valami nem jól van. Az indokolatlan mennyiségű műtrágya-felhasználás sem többlethozamokat, sem talajállag-javulást nem eredményez fenntartható módon. Ezért a többletfelhasználás hosszú távon nem hoz többleteredményt, okozott viszont már napjainkra nagy kiterjedésű nitrátérzékeny területeket. Ebben a nehéz helyzetben megoldás lehet a baktérium trágyák használata.

A talajélet, vagyis a talajban élő élőlények, mind-mind hozzájárulnak a talaj termőtalajú minőségéhez. Ha az őszi szántás védő hótakaró nélkül szenvedi a telet, mint most, akkor a talajban élő jótékony mikroorganizmusok száma, faja is jelentős mértékben gyérül, pedig a tavaszi magágyban a vetőmag csírázási erélye nagymértékben függ az élő talaj tápanyagszolgáltató-képességétől. Ebben a sérülékeny élő körforgásban jó hír, hogy viszonylag könnyen lehet a talajéletet támogatni, erősíteni és pótolni. Ma hazánkban magyar cégek gyártanak és forgalmaznak talajélet javítására szolgáló talajoltó mikrobiológiai készítményeket – közismertebb nevükön baktériumtrágyákat – a magyar termőföldek igényeinek megfelelően. Választhatunk növénykultúrákra és termőtalajokra bontva speciális és általános széles spektrumú használhatóságot biztosító komplex készítményekből. Kijuttatásuk megegyezik abban, hogy tavasszal, ősszel vetések előtt a talajra kijuttatva, majd rövid időn belül a talajba beforgatva, bedolgozva kell a vetést elvégezni vagy vetéssel egy menetben is végezhető (erre a célra szolgáló kijuttató-berendezéssel). A Nébih többéves és jelenleg is folyó független, üzemi vizsgálatai alátámasztották, hogy az a talaj, melyet vetés előtt talajoltó: BactoFil, BactoVit, BIOFIL, Microvital, Naturmicro, Phylazonit készítmények valamelyikével is kezeltek, mind kukorica, árpa, és a szója vetésekor, a kontrollhoz viszonyított csírázási többlet volt kimutatható. A köztudottan roszszul kelő szója esetében átlagosan 114,5% volt a kontrollhoz viszonyított kelési százalék. Termést betakarítani csak arról a növényről lehet, ami kikelt.

Tehát mit érünk el, ha termőföldjeinkben rejlő életet támogatjuk, az intenzív mezőgazdasági művelés okozta károkat talajoltással regeneráljuk: javítjuk a termőföldünk vízmegkötő-képességét, a szerkezetét, a levegőzöttségét, növeljük a szervesanyag-tartalmát, gazdagítjuk az élővilágát, nem utolsósorban több-jobb minőségű termést takaríthatunk be és itt igaz a mondás: ki mint vet, úgy arat.

László Enikő
Magyar Talajbaktérium-gyártókés -forgalmazók Szakmai Szervezete

The post Újraéledő termőföld – tavasz first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.