The post Miért hasznos a baktériumos talajoltást vetés előtt? first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A sajnálatos negatív vélemények mögött sokszor a szükséges ismeretek hiánya húzódik meg, hiszen nagyon kevés helyen, nagyon kis létszámban tanítják a talajoltást még az agrárgazdasági egyetemeken is, korábban pedig egyáltalán nem lehetett ilyen ismereteket szerezni a felsőoktatásban. Ennek az ismerethiánynak tudható be például az a tény is, hogy ma még elterjedtebb a drága nitrogén-műtrágyázás a szármaradványok lebontására, mint a fenntartható és olcsó baktériumos szárbontás. Az ellenérzések legyőzéséhez a legjobb út a nyílt tájékoztatáson, az oktatáson, az eredmények széles körű bemutatásán és a lehető legmagasabb szintű gyártási minőség biztosításán, annak átláthatóságán keresztül vezet.

A különféle mikroorganizmusokat (pl. baktériumok) tartalmazó készítmények akkor tudják teljesíteni a velük szemben támasztott elvárásokat, ha a kijuttatáskor még életben van az engedélyokiratban feltüntetett sejtszám, illetve csak az engedélyben szereplő baktériumtörzsek találhatók a termékekben. Amennyiben a minőségi feltételek nem teljesülnek, akkor a várt eredmények részben vagy egészben elmaradhatnak.

A baktériumkészítmények minőségét a törzsek képességei (tulajdonságai) mellett a gyártás minősége határozza meg. A baktériumkészítmények „gyára” a fermentációs üzem, ahol nagyon szigorú, mondhatni gyógyszergyári protokoll mellett, a célbaktériumokkal beoltott zárt, rozsdamentes acéltartályokban (fermentor), folyamatos keverés közben, adott hőmérsékleten, tápanyag, víz, levegő adagolásával szaporítják fel a baktériumokat. Mindez természetesen steril körülmények között történik, ami azt jelenti, hogy a gyártás előtt mindent sterilizálnak, és a steril állapotokat a termék kiszereléséig végig fenntartják. A minőség ellenőrzése is folyamatos. Abban az esetben, ha a fermentorból vett minta nem éri el az előírt sejtszámot vagy a termék fertőzött, az adott terméket szigorúan megsemmisítik. Amennyiben a minőség-ellenőrzés megfelelőnek tartja a végterméket, akkor megtörténik annak kiszerelése, a kannák, palackok felcímkézése, felhasználhatósági dátummal és sorozatszámmal történő megjelölése. A címke alapján pontosan ellenőrizhető a termékek gyártója, gyártási helye és a termék felhasználhatósága.

A magyar gyártók is keresik a könnyebben alkalmazható megoldásokat

A jelenlegi fermentációs technológiának megfelelően a hazánkban kapható baktérium talajoltó készítmények döntő többsége a tárolás során hűtést kíván, és az eltarthatóságuk általában 6–8 hónap. A felhasználás során ez nem jelent nagy problémát, de természetesen a magyar gyártók is keresik a könnyebben alkalmazható megoldásokat. Hazánkban is elindultak azok a fejlesztések, amelyek hosszabb ideig és hűtés nélkül eltartható készítményeket szeretnének a magyar gazdák rendelkezésére bocsátani. A magyar talajoltó készítményeket forgalmazó cégek – köszönhetően részben a fejlett hazai gyógyszeripari kutatásoknak is – világszínvonalú termékeket forgalmaznak. Az új fejlesztések annak érdekében folynak, hogy a magas színvonal fennmaradjon, és a magyar gazdák versenyképessége, illetve környezettudatossága erősödjön.

Szkladányi Sándor, Hári Máté
Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók
és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

The post Hogyan készül a talajoltó baktériumkészítmény? first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A fent említett anyagok röviden a növények növekedését, fejlődését és a jó, egészséges talajszerkezetet és talajéletet hivatottak biztosítani. A baktériumok által termelt növényihormon-szerű anyagok a növényi hormonokhoz (fitohormonok) hasonlóan a növények életfolyamatait szabályozó vegyületek.

A talajoltó anyagokban található baktériumok közül több termel:– az auxinok csoportjába tartozó indolecetsavat, mely a szár és gyökér növekedésének irányításában, valamint a termésképződésben vesz részt;– gibberellinsavat, mely fokozza a sejtek növekedését, és mint virágzást segítő hormon is ismert;– és különféle citokinineket, melyek a sejtosztódást, a sejtek differenciálódását, a sejtmegnyúlást, a gumók képződését serkentik. Ez a hormon indítja meg a növények csírázását, és késlelteti az öregedésüket.

Ilyen baktériumok például az azospirillumok, Azotobacter, Pseudomonas, Bacillus fajok.

Nyálkaszerű anyagok (poliszacharidok)

Minden talajbaktérium termeli ezeket az anyagokat. Egyrészt ilyen anyagok vonják be kívülről, mint egy kapszula, a baktériumsejtet. Másrészt sok baktérium nagy mennyiségben a környezetébe ki is választ ilyen nyálkaanyagokat, ezeket exopoliszacharidoknak (EPS) nevezzük. Az EPS több hasznos funkciót lát el. Egyrészt képes sok egyedi baktériumsejtet finom biofilmként bevonni, baktériumtelepeket képezve, ezzel megóvva a sejteket a külső hatásoktól, például a kiszáradástól. Másrészt fontos szerepet játszik a morzsalékos, jó szerkezetű talaj kialakulásában. Az exopoliszacharidok ugyanis kulcsfontosságúak az aggregátumképzésben: az aggregátumokban a nyálkaszerű anyag ragasztja össze a szervesanyag-törmeléket, szilikátokat, agyag- és iszaprészecskéket, a baktériumokat, gombafonalakat kisebb-nagyobb aggregátummá, ezzel egyben életteret is biztosítva a mikroorganizmusok számára. Az EPS viszonylag nagy mennyiségű vizet képes felvenni és tárolni, így segít a növény vízellátásának kiegyenlítettebbé tételében. Az így kialakult morzsalékos talaj víz- és hőháztartása javul, kevésbé vannak a növények kitéve az aszály okozta károknak.

Ide tartoznak többek között: Pseudomonas, Micrococcus (Kocuria), Azotobacter fajok.

Sziderofórok

Azok a baktériumok, amelyek sziderofórokat termelnek, szolgálják a talaj és növény egészségét. A sziderofórok olyan kis molekulájú szerves vegyületek, amelyek képesek megkötni kelátképzéssel a vasionokat. Az így megkötött vasat a növény könnyen fel tudja venni, ugyanakkor a talajban lévő más mikroorganizmusok, mint például a növényi kórokozó gombák számára ez felvehetetlen. Tehát számukra vashiányos környezet alakul ki, nem tudnak szaporodni, terjedésük megáll. A sziderofórtermelő baktériumok így járulnak hozzá a talaj fertőzöttségének csökkentéséhez (pl. fuzáriumok).

Sziderofórokat termelők lehetnek például a Pseudomonas, Bacillus és Paenibacillus fajok, azospirillumok.

A talajoltóbaktérium-készítmények fejlesztése során a kutatók olyan törzseket izolálnak a talajból, és válogatnak össze, amelyek a fenti tulajdonságok egyikével, de sokszor mindhárommal bírnak. Ezért hatékonyan támogatják a növények növekedését és fejlődését, javítják a talaj szerkezetét, és szolgálják a kórokozók visszaszorítását. Így a kultúrnövény-állomány jól fejlett, egészséges lesz, többlettermést hoz. A talaj művelése könnyebbé válik, csökken a gázolaj-felhasználás. A jobbá tett vízgazdálkodású talajokon pedig várhatóan kisebb lesz az aszálykár, valamint kevesebb vegyszeres beavatkozásra lesz szükség a kórokozó gombák elleni védekezésben.

The post A talajbaktériumok által termelt anyagok szerepe, fontossága first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Az elmúlt évszázadban a különböző vegyipari termékek (műtrágyák, növényvédő szerek, talajfertőtlenítők, stb.) növelték legnagyobb mértékben és leglátványosabban a mezőgazdaság termelékenységét. Az érem másik oldala, hogy ezzel együtt járt talajaink leromlása, mivel megszűnt azok természetes képessége a regenerálódásra és arra, hogy egészséges „élő” állapotukban fennmaradjanak.

Mi lehet a megoldás?
A talajélet helyreállítása biológiai rekultivációval (baktériumok felhasználásával), aminek során célirányosan növeljük a hasznos mikroszervezetek számát. Ehhez biztosítani kell a hasznos mikroszervezetek működéséhez szükséges feltételeket is.
• Megfelelő talajművelés elvégzése.
• Talaj szerves anyag tartalmának növelése.
• Talajéletre káros kemikáliák használatának csökkentése.

A hasznos mikroszervezetek optimális működése révén valósul meg
• a tápanyagok kedvező feltáródása,
• a levegő-nitrogén nagyobb mértékű megkötése,
• a kötött állapotban lévő foszfor feltárása,
• a humuszanyagok képződése,
• a mikroelemek kedvezőbb feltáródása,
• a növények ásványi anyag ellátása,
• a peszticidek hatásának kontrolállása,
• a növénypatogén mikroorganizmusok háttérbe szorítása.

A legfontosabb elvárások a baktériumokkal szemben
• Biokontroll-hatás (a készítményben lévő mikrobák más patogén mikroorganizmusok szaporodását visszaszorítják).
• Effektívitás a nitrogénkötés szempontjából.
• Az ásványi anyagforgalomban megfelelő intenzitással és hatásosan vegyenek részt.
• Jó szaporíthatóság.
• Stabilitás (a baktériumoknak fajon belül is tartaniuk kell az eredeti hatékonyságukat).
• Jó kolonizáló képesség.

A baktériumtrágyázás hatására bekövetkező talajszerkezet- javulás azt eredményezi, hogy a talaj több vizet képes befogadni és tárolni, majd a növény igényei szerint biztosítani. Így optimálisabbá válik a csapadék hasznosulása. Ez a hatás pedig egyrészt csökkenti a belvizek, másrészt az aszály kockázatát. Miután hazánk egész területe és különösen az ország középső része az EU klímaváltozás miatt legsérülékenyebb részei közé tartozik, ezért érthető, hogy a Magyar Kormány talajjavításra vonatkozó támogatási kezdeményezése Brüsszelben is azonnali támogatásra, illetve elfogadásra talált. 2015-től új korszak kezdődött a baktériumtrágyázás történetében, a Talajok Nemzetközi Évéhez kapcsoltan: a magyar kormány célzott támogatást biztosított a talaj termékenységét megőrző, illetve azt növelő technológiai elemek alkalmazásához. Ez a célzott támogatás a baktériumtrágyák (talajoltó anyagok) használatát, szervestrágyázást, a talajtakaró növények vetését (zöldtrágyázás) érinti. Sőt, a forgatás nélküli alapművelés is a támogatás körébe került.

Összeállította: Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete

The post Elvárások a baktériumtrágyákkal szemben first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Kedvezőtlenné válhatnak a feltételek a növénytermesztés számára. Szerencsére egyre több termelő tér át az egészséges talajélethelyreállításra, a fenntartható fejlődést lehetővé tevő technológiákra. Egyre népszerűbbé válik – a műtrágya használat optimalizálása mellett – a talajkondicionáló mikroorganizmus-koncentrátumok használata, ami a talajbiológiai sokféleségét felhasználva segíti elő a negatív folyamatok megállítását.

A termelők felelőssége az optimális talajművelési eljárás, ill. vetésforgó alkalmazása, a nem okszerű műtrágya- és vegyszerhasználat mérséklése. A talajélet helyreállítása biológiai rekultivációval, a hasznos mikroszervezetek (vagyis baktériumok és gombák) számának célirányos növelésével valósítható meg.

Ehhez a folyamathoz biztosítani kell a hasznos mikroszervezetek optimális működéséhez szükséges feltételeket is.

Megfelelő talajművelés elvégzése esetén baktériumok és gombák számának növekedésével fokozódik a tarlóbontás, a szármaradványok bontása, így nő a talaj szervesanyag-tartalma, és a talaj felvehető tápanyagkészlete. A hasznos mikroszervezetek optimális működése révén valósul meg a tápanyagok kedvező feltáródása. A humuszanyagok képződése, a nitrogén megkötése, a kötött állapotban lévő foszfor- és kálium feltárása, a mikroelemek kedvezőbb feltáródása válik ezáltal ehetővé.

A megfelelő technológia aktív talajéletet eredményez, fokozódik a növények ásványianyag-ellátása, a növénypatogén mikroorganizmusok háttérbe szorítása. Jogos vevői elvárás a mikrobiológiai készítmények magasabb csíraszáma, alacsonyabb hektárdózisa, és azok széles hatásspektruma. A mikrobiológiai talajoltó készítmények legfontosabb értékmérő tulajdonsága a bennük található törzsek hatékonysága, valamint azok csíraszáma. A kritériumok, és a maximális hatékonyság garantálásához a gyártás, a szállítás, a raktározás és a kijuttatás folyamatában néhány alapszabály betartása elengedhetetlen mind gyártói, mind pedig vevői oldalról.

A gyártók és vevők teendői a készítmények felhasználásasorán

A gyártók magas színvonalú eszközrendszerrel garantálják termékeik minőségét. Ahhoz azonban, hogy a magas minőség a továbbiakban is fenntartható legyen, a termék raktározása, és annak szállítása is gondos körültekintést igényel. A baktériumtrágyák kiszolgálása egy szezonon belül két rövidebb időszakra korlátozódik. Mikrobiológia-termék lévén: forgalmazói oldalról összehangolt kiszerelést és logisztikát kíván. A csíraszám csökkenés elkerülése érdekében a terméket a raktárhelyiségben, 5-10°C körüli hőmérsékleten tárolják a gyártók, majd kiszállítás után is javasolt fénytől védett, hűvös helyen tárolni, és amilyen gyorsan lehet, fel is kell használni.

Vevői oldalról sarkalatos pont a kijuttatás. Vetés előtt, illetve a betakarítást követően a szármaradványokra való kijuttatás a gyártók által fejlesztett permetezőrendszerek segítségével a legoptimálisabb. A széles sortávú kultúrák esetében a vetéssel egymenetben, közvetlenül a mag mellé történő juttatásra is van már lehetőség. A legoptimálisabb kijuttatási időpont az, amikor a termék nincs kitéve közvetlen napfénynek, mert ez a beforgatás előtt esetleges károsodást okozhat. Kánikulában és légszáraz időben nem javasolt a kijuttatás!

Összegezve

Az érdemi eredmény eléréséhez a felhasználni kívánt termék kiválasztásánál, tárolásánál, és kijuttatásánál is körültekintően kell eljárnunk annak érdekében, hogy a várható hatás ne maradjon el. Fontos a gyártó által előírt tárolási szabályok betartása, minden esetben szükséges ügyelni a tárolási hőmérsékletre: kerülni kell a nagy hőingadozást. A baktériumkészítményeket tartalmazó kannákat soha nem szabad tűző napon tárolni! Mindig a javasolt vízmennyiséggel hígítva szükséges a készítményt kijuttatni tiszta, vegyszermaradék-mentes tartályból. Felhasználás előtt alaposan felrázandóak a baktériumokat és gombákat tartalmazó kannák, flakonok. Beöntőszűrő használata minden permetlé készítésekor javasolt. Baktericid, fungicid szerekkel együtt nem juttathatók ki a baktériumtrágyák.

Felhasználása előtt bizalommal kérjen tanácsot a termék forgalmazójától vagy gyártójától!

Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete

agraragazat.hu

The post A talajbaktériumok gyakorlati felhasználási oldaláról first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.