Alábbi videó nagyon jól összefoglalja, amit a talajról tudni érdemes.
Segítünk a döntésben, hogy szántson vagy váltson!

The post Szántson vagy váltson? first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Ha a talaj haldoklik, haldoklik a Föld és az ember, mint ennek az egységes ökoszisztémának a szerves része is haldokolni kezd. A Föld termőtalajának az állapota és az ember szervezete nem két különböző dolog. Ahogy romlik a termőtalaj állapota, úgy halódik vele az ember szervezetének az egészsége is.

A talaj termőképességének megóvása azért is szükséges, mert csak ez biztosítja a minőségi élelmiszerek előállítását és a talajminőség romásával folyamatosan romlik az élelmiszerek minősége is. Hány évünk van még vajon a termőtalajok romlási tendenciáját tekintve egy világméretű éhezés beálltáig?

Mit lehet tenni a talaj termőképességeinek megóvása és a talajdegradáció csökkentése érdekében?
Mit tehetünk a talajok teljes kimerülése ellen?

A beszélgetésben említett film itt érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=A-j4G

The post Végveszélyben vannak a termőtalajaink! first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A korábbi években a fenti hírektől függetlenül is folyamatosan nőtt azoknak a hazai gazdálkodóknak a száma, akik az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok bebálázása helyett azt a szántóföldön hagyják, hogy aztán baktériumos szárbontó készítményekkel szabadítsák fel a bennük rejlő tápanyagokat. De miért éri meg mindez?

Magyarországon a kukoricaszár és a búzaszalma éves mennyisége a 20 millió tonnát is megközelítheti, ám ennek csak a töredéke humifikálódik, jelentős része lekerül a szántóföldekről. Az újszerű szemlélet követői azonban a maradványokat a szántóföldeken hagyják, lebomlásukat pedig a megfelelő baktériumkészítményekkel segítik. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a talajt ezáltal komoly tápanyag-utánpótlással látják el: a gyökérmaradványok jelentős mennyiségben tartalmaznak kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is, melyek így a fejlődő növények számára könnyedén felvehetővé válnak.

A fenti megoldás különösen fontos a jövő gazdálkodásában kulcsszerepet játszó, az Európai Unió agrárpolitikájának középpontjában álló talajélet szempontjából is. Az elmúlt évtizedekben folytatott intenzív gazdálkodási gyakorlat, valamint a szervestrágyázás állattartással párhuzamos visszaszorulása nyomán drámai mértékben csökkent a talajban élő mikroorganizmusok száma és diverzitása, ezáltal nehezebben és lassabban bomlanak a növényi maradványok, szerves anyagok. Így lassul a humuszképződés is, ráadásul nehézkesebbé válnak a talajmunkák.

Erre nyújtanak megoldást a már említett baktériumkészítmények, melyek egyre nagyobb teret kapnak a hazai mezőgazdaságban is. A hazai talajokból izolált baktériumokat tartalmazó termékek újra életet visznek a talajba: segítik a maradványok gyors lebomlását, alkalmazásukkal így jelentős mértékben javíthatjuk a termőföld tápanyag-szolgáltató képességét, valamint fizikai-biológiai állapotát. A maradványok lebomlása által a talaj szervesanyag-tartalma növekszik, ami kedvező hatással van a talaj szerkezetére, hő-, vízgazdálkodására is.

A megfelelő készítmények használatával egyúttal a növényt is megvédjük a szármaradványokon esetlegesen fennmaradó kórokozók okozta fertőzésektől. A szklerotínia megelőzése szempontjából is nagy jelentősége van a szárbontásnak, ugyanis a betegség széles tápnövénykörét figyelembe véve szinte képtelenség csak vetésváltással védekezni. A kalászosok és a kukorica esetében a fuzárium elleni védekezésben jut kiemelt szerep a szárbontásnak.

A technológia növekvő népszerűségében természetesen az anyagi szempontok is szerepet játszanak. A kísérletek azt mutatják, hogy a szárbontó készítményeknek köszönhetően a megnövelt biológiai aktivitással bíró talaj már rövid távon is meghálálja a kezelést. A vizsgálatok eredményei évről évre akkora terméstöbbletet mutatnak a kezeletlen kontroll parcellákhoz képest, hogy a kezelés költsége a legtöbb esetben gyakorlatilag azonnal megtérülhet, sőt, extra bevételre is szert tehetnek a gazdálkodók.

A szemléletmód zászlóvivője hazánkban a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége, mely szervezet a fent bemutatott készítmények gyártóit és forgalmazóit tömöríti. A Szövetség célja, hogy az abban részt vevő cégek az egészséges rivalizálás mellett közösen, egymást segítve küzdjenek a magyar talajélet megóvásáért, szemléletüket pedig hosszú távon általánossá és alapvetővé tegyék a magyar mezőgazdaságban. A tendenciák biztatóak, egyre több gazdálkodó dönt a természetes, egyben innovatív megoldás mellett.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

The post A szármaradvány tápanyagforrás – így csökkenthető a műtrágya-felhasználás first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A talaj sem végtelen erőforrás

Sokszor elfelejtjük ezt. Termőképességének fenntartása tudatos tevékenységet igényel. Néhány centiméternyi termőtalaj kialakulása évezredben mérhető, fizikai, kémiai vagy biológiai pusztulásához elég akár egy évtized is!

Napjainkban Magyarország területének mintegy 50 százalékán folyik mezőgazdasági művelés. Felmérések szerint a mező- és erdőgazdasági területek több mint a fele veszélyeztetett valamilyen talajdegradáció által.

Világviszonylatban sincs ez nagyon másképp: a Föld területének 35%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A talajok harmada közepesen vagy erősen leromlott állapotban van az erózió, a szikesedés, a tömörödés, a savasodás vagy épp a vegyi szennyezés hatására. A FAO (ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint, az erózió révén 25–40 milliárd tonna talajtakaró tűnik el évente, csökkentve a termőtalaj hozamát, a szervesszén-, tápanyag- és vízmegkötő-kapacitásait.

Magyarországon a talajok hasznosítása

Irodalmi adatok szerint tíz évszázaddal ezelőtt kezdődött. A pásztor életformát felváltó földművelés kezdetével az addig bolygatatlan földterületeket erőteljes fizikai behatások érték, gyakorlatilag az ember vált az elsődleges talajállapot-módosító tényezővé.
Az évszázadokon át növekvő földterületigény kielégítésére jelentősen átalakítottuk a környezetünket: mocsarakat, lápokat csapoltunk le, folyókat szabályoztunk, füves területeket, gyepeket törtünk fel, erdőket irtottunk ki.

Talajpusztulás: ha a termőtalajok elporosodnak, a szél- és vízeróziónak már kevésbé tudnak ellenállni, így termőrétegük elvékonyodhat

A növényborítottság, a nedvességviszonyok megváltoztatása, a folyamatos bolygatás és talajművelés hatására a morzsalékos szerkezetű talajok szerkezeti leromlása következett be: elporosodtak, a szél- és a vízeróziónak már kevésbé tudtak ellenállni, termőrétegük elvékonyodott.

A hazai talajokat érő talajdegradációs folyamatokat a következők szerint csoportosíthatjuk:

• Víz és szél általi talajerózió.
• Talajsavanyodás.
• Szikesedés.
• Szerkezetromlás, tömörödés, porosodás.
• Vízgazdálkodás szélsőségessé válása: túlnedvesedés kockázata megnő, belvizek kialakulása, elmocsarasodás, aszályérzékenység.
• Biológiai degradáció: szervesanyag-tartalom csökkenése, a talajélet elszegényesedése, a biológiai diverzitás csökkenése.
• Tápanyagforgalom kedvezőtlen megváltozása, a kilúgozási folyamatok erősödése.
• A talaj pufferkapacitásának csökkenése, talajszennyezés, talajmérgezés.

Az okok jól ismertek: a művelési mód rossz megválasztása, a szervestrágyázás elmaradása, a savanyító hatású műtrágyázás, egyes talajtípusokon az öntözés hiánya, a szármaradványok elhordása a területről, a forgatásos talajművelés, a helytelen agrotechnika, a hatalmas mennyiségű vegyszer és kemikália használata.

A talaj biodiverzitásának csökkenése az Európai Unió Talajvédelmi Stratégiájában az európai talajokat fenyegető nyolc legjelentősebb talajdegradációs folyamat egyike.

A biológiai sokféleség csökkenése az elmúlt évtized egyik legfontosabb globális problémája. Ennek ellenére a vizsgálatok és hivatkozások az állatok, növények azon populációjáról szólnak, melyek a földfelszín felett élnek, így könnyebben tanulmányozhatók. A talaj biológiai sokféleségéről csak kevés tanulmány készült, holott a talaj élővilága kulcsszerepet játszik a különféle ökoszisztémák működésének fenntartásában, illetve a Föld genetikai sokszínűségének jelentős része (egyes becslések szerint nagyobbik része) a talajfelszín alatt található.

A talajok romlását, degradációját okozó negatív hatások egy részének kiküszöbölésére alkalmasak a természetes anyagokat, élő szervezeteket tartalmazó biostimulánsok, mikrobiológiai készítmények. Használatuk ma már a növénytermesztési technológiák szerves részét képezi. A talajoltó baktérium készítményekkel kapcsolatos kutatásoknak, illetve azok előállításának már több évtizedes múltja van Magyarországon is, napjainkban több százezer hektáron alkalmazzák ezeket a mikrobiológiai készítményeket.

A baktériumkészítmények használatával lehetőségünk van kemikáliák nélkül beavatkozni a degradációt okozó folyamatokba úgy, hogy mindeközben a csírázásra, a gyökérnövekedésre, a növények tápanyagellátására, a termés mennyiségére, a szerves anyagok lebontásának intenzitására, a mérgező anyagok semlegesítésére is befolyással bírunk.

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

The post Termőtalajaink romlásáról… first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége a 2016-ban létrejött jogelőd civil szervezetből 2020. szeptemberében alakult át, de a kitűzött célok nem változtak. Így a termőtalajok védelme, az edukáció, a környezetbarát technológiák támogatása mikrobiológiai készítmények használatával, mind prioritásként szerepelnek az érdekképviseletben – mondta Dr. Pénzes Éva, a Szövetség ügyvezetője.

A Szövetség felvállalta a tudás és szakismeret átadását a gazdatársadalomnak, a döntéshozókkal való szoros együttműködés kialakítását a gazdák érdekképviseletéért. „Együtt erősebbek vagyunk” – jelentette ki az ügyvezető.

A talaj és az édesvíz nemzeti kincs, amivel fokozott gondossággal kell bánniuk a használóiknak. A tény ezzel szemben az, hogy az egész bolygón rohamosan romlik a termőtalajok állapota. A magyarországi gazdasági területek kb. 60 százalékát veszélyezteti a talajdegradáció. A szövetség létrejöttét a megváltozott gazdálkodási környezet még indokoltabbá tette, mely a talajszerkezet és -vízháztartás javítását, a szerves anyag pótlását, a hasznos talajmikroorganizmusok utánpótlását, a talajegészség helyreállítását szolgálja.

A Talajvédelmi Szövetség tevékenysége a közeljövőben felértékelődik, és egyre erősebben szolgálja a gazdák érdekeit. Az EU 2023-2027-ig szóló Zöld Megállapodásában és a 2022-től életbe lépő új KAP szabályozásban megfogalmazott célkitűzések a műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásának drasztikus csökkentését, az ökológiai gazdálkodás jelentős növelését, a talaj állapotának javítását irányozzák elő a támogatások igénybevételéhez.

A múlt század a kémia százada, a műtrágyák, a peszticidek, az iparszerű termelési rendszerek intenzív termesztés technológiáinak kora volt, erősen kizsigerelve a termőtalajt, nem hagyva időt a biológiai regenerálódásra. Ennek következtében a terméshozamok növelését a legtöbb gazdálkodó egyre több műtrágya felhasználásával próbálja megoldani.

Kutatások szerint mindezek a tényezők olyan stresszt okoztak a talajban, hogy jelentősen csökkent a talaj egészségét, termőképességét fenntartó ökoszisztéma, élővilág, biodiverzitás.

Ha az egyensúly felbomlik, a talaj „összeomolhat”, a folyamatok visszafordíthatatlanná válhatnak, mint azt számos példa mutatja. Termőtalajaink az uniós országokéhoz képest viszonylag jó állapotban vannak, de megfigyelhetők a káros folyamatok: a savanyodás, a szikesedés, a víz és a szél okozta erózió, defláció. Az mezőgazdasági művelésű területeink 52 százaléka a termelés szempontjából valamilyen mértékben csökkent értékű. A talaj termőképességének megóvása azért is fontos, mert a talajminőség romlásával veszélyeztetjük az élelmiszerek minőségét is.

Dr. Pénzes Éva szerint a gazdálkodók felelős talajművelésre kötelezettek, elsősorban ők tudják a talajok termőképességét megvédeni.

A talaj szervesanyag-tartalmának megőrzését, növelését a szántóterületek növénymaradványainak visszaforgatásával és szakszerű kezelésével kell biztosítani. A talajélet megóvására megfelelő megoldás a baktériumos talajoltás, ami azt jelenti, hogy célirányosan növelik a talaj és a növény számára hasznos baktériumok számát az érintett területen.

A talajoltó baktériumkészítmények olyan törzseket tartalmaznak, melyek célzottan támogatják a növények egészséges fejlődését, a talaj szerkezetének javulását. Egyes baktériumtörzsek növényi növekedést támogató anyagokat termelnek, mások a tápanyag felvételét biztosítják (nitrogénkötő, valamint foszfor és kálium, stb. feltáró törzsek). Vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek nyálkaszerű, ún. exopoliszacharidot termelnek, ezáltal segítik a talajszemcsék képződését, a talaj épülését.

Ennek nem elhanyagolható következménye, hogy a talajok vízmegtartó képessége javul, melyből következik, hogy kevesebb vizet kell az öntözésre felhasználni, csökkentve ezzel a gazdálkodók költségeit és védve a hazai vízbázisokat.

A talajoltás talajegészséget is szolgálja a sziderofór termelő baktériumok által, amelyek gátolják a patogén gombák szaporodását.

A műtrágyák hasznosulását nagymértékben elősegítik a talajoltó baktériumkészítmények, ezáltal kevesebb műtrágya is elegendő a termeléshez. A biológiai növényvédelem a mikrobiális készítmények által támogatja az egészséges talajt és növényi fejlődést.

Összességében a növényállomány a baktériumos talajoltást terméstöbblettel hálálja meg, a rendszeres használat pedig kiegyenlített termésátlagokat eredményez.

Az egyik legfontosabb feladat a korszerű tudás minél szélesebb körű átadása. A Szövetség megállapodott a Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői kampuszának vezetésével, hogy ez év szeptemberétől C típusú tantárgyként oktatják a talajökológiát, melynek keretében naprakész információkkal ismertetik meg a hallgatókat. A gyakorló gazdákat a NAK segítségével érik el, tavaly ősszel a közösen tartott online konferencián számos gazda és szaktanácsadó ismerkedett meg a talajoltás fontosságával.

Agrárium (2021/8)

The post Állítsuk meg a termőtalaj fogyását! first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

The post Miért fontos és hogyan képződik a humusz? first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Természetes körülmények között a növények sokrétű baktériumközösségeket tartanak fenn a gyökereik körül, melyeket a gyökérnedveikben kiválasztott vegyületekkel felszaporítanak, illetve befolyásolnak. Ebben egyik fő eszközük a cukormolekulák kiválasztása, amik sok baktérium számára jelentenek tápanyagforrást. A növények a gyökérzetük környezetében különféle egyéb anyagokkal képesek válogatni is a talajbaktériumok között, hogy a számukra előnyös tulajdonságokkal rendelkező, ún. növénynövekedés-serkentő rhizobaktériumokat dúsítsák fel. Ezeknek az ismérve, hogy rendelkeznek PGP- (növénynövekedés-serkentő) tulajdonsággal, így előnyös „szolgáltatásokat” tudnak nyújtani.

A PGP-tulajdonságok és növényekre gyakorolt hatásaik összetett rendszert alkotnak, és nagyjából a következő szempontokból segítik a növényt:

– jobb tápanyag- és vízfelvételt biztosítanak;

– védenek a kórokozóktól és a környezet káros hatásaitól;

– a növényélettan befolyásolásával segítenek túljutni a stresszhelyzeteken.

Ezek a rendszerek bonyolultak, összetettek, és sok alrendszerből állnak, emellett szorosan összefüggenek egymással. Az első példa a rhizobaktériumok növényi hormonháztartásba történő beavatkozása. A rhizobaktériumok egyik legismertebb hatásmechanizmusa a stressz esetén, például szárazság hatására a növényben megnövekedett gátló etilénhormon szintjének csökkentése. A megnövekedett etilénhormonszint ugyanis a növénynövekedés leállásához vezet, amely hosszú távon a növény öregedését, hervadását eredményezi. Az etilénszint csökkentésével párhuzamosan viszont a rhizobaktériumok a növény növekedését serkentő hormonokat is termelnek, melyek segítenek a gyökérnövekedésben és a gyökérszerkezet átalakításában. Az így keletkező dúsabb gyökérzet mélyebbre érhet a talajban, ezáltal a növény több víz- és tápanyag felvételére lesz képes, illetve nagyobb mennyiségű baktériumot tud fenntartani.

A második példa a tápanyagfelvétel támogatása. A dúsabb gyökérzet nagyobb felszívó felületet biztosít, emiatt pedig jobban érvényesül a rhizobaktériumok tápanyag-mozgósítási képessége. Ezek ugyanis felvehetővé teszik a talajban felvehetetlen formában jelen lévő tápelemeket, mint például a káliumot, foszfort és vasat. Azt se felejtsük el, hogy a pillangós növények esetében a nagyobb gyökérzet több gümőt tud képezni, így javul a nitrogénellátottság is.

A pillangós virágú növényeknél a nagyobb gyökérzeten több gümő képződhet

A következő példa a talajbaktériumok által termelt anyag, az exopoliszacharid (EPS), amelyet többek között a gyökérnedvben kiválasztott cukorból alakítanak át a baktériumok. Ezt a cukormolekulák hosszú láncaiból álló, nyálkaszerű anyagot a baktériumok a saját és a gazdanövényeik védelme érdekében termelik a környezeti hatásokkal szemben. Így a nagyobb gyökérzet nagyobb mennyiségű gyökérnedvet, ezáltal pedig több nyálkát jelent. Az EPS pedig javítja a talajszerkezetet, így segíti a talajszemcsék kötődését a gyökérhez. Kiváló víztartó képessége miatt pedig nagyban gátolja a kiszáradást, sőt megköti a sót is, így szikes talajokon is fontos. Nem csoda tehát, hogy a növények – akár magas „költségek” mellett is – fenntartják ezeket a baktériumközösségeket; egyes esetekben kimutatták, hogy a fotoszintézissel megtermelt szerves anyagaik 40%-át is a mikrobáik táplálására fordítják. Cserébe viszont sok segítséget kapnak, hogy megküzdjenek az őket érő stresszhelyzetekkel.

Különféle vizsgálatok feltárták, hogy a megfelelő baktériumos talajoltás növeli a növényekbiomassza-mennyiségét, csírázási esélyét, gyökérhosszát és -sűrűségét, ellenálló képességüket mind a kórokozókkal, mind pedig az időjárási vagy talajtani viszontagságokkal szemben, így növekszik a termésátlag, a termésbiztonság, illetve javul a beltartalom is. Emellett a beavatkozás még a virágzást is korábbra hozhatja.

A leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a talajbaktériumok nagyon is fontos szerepet játszanak a növények jólétének biztosításában. A talajoltó baktériumkészítmények használata pedig elengedhetetlen a fenntartható mezőgazdaság kialakításában, valamint a talajerő visszapótlásában – főleg napjainkban, amikor a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárásra számíthatunk.

Kiss-Leizer Dávid
mikrobiológus kutató
Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

The post Miért fontosak a talajbaktérium-növénykapcsolatok a mezőgazdaságban? first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Talajaink a Kárpát-medence tájföldrajzi egység sajátos és sok tekintetben egyedi földtani és klimatikus feltételei között alakultak ki és fejlődnek napjainkban is, az emberi tevékenység és a globális tényezők egyre intenzívebb behatása mellett. A Magyar Talajvédelmi Szövetség elkötelezett abban, hogy a talaj mint élőhely és egyben termelési közeg megőrizhesse a tájföldrajzi meghatározottságból eredő jellemzőit, mikrobiológiai értelemben is,  őrködik a tájidegen beható tényezők bolydító hatásával szemben, ami a természeti egyensúlyát és így állapotának fenntartását, egészséges továbbfejlődését veszélyeztetné.

A Szövetség célja, hogy az abban részt vevő cégek közösen, egymást segítve küzd­jenek a talajélet megóvásáért, szemléletüket pedig hosszú távon általánossá, sőt, alapvetővé tegyék a magyar mezőgazdaságban.

A Tagok hitelessége mellett szól a több évtizedes piaci tapasztalat és K+F tevékenység. A talajoltó baktérium készítmények eredményességét pedig az 5 éve tartó NÉBIH tartamvizsgálat bizonyítja a különböző növénykultúrákban.

A Szövetség szakmai munkáját és elismerését tovább erősíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával több éve tartó szoros együttműködés. Ez a kapcsolat a szakmai egyeztetéseken, valamint a NAK szaklapban rendszeresen megjelenő szakmai cikkeken keresztül tovább mélyült, melynek megpecsételéseként, most aláírásra került a közös Stratégiai együttműködési megállapodás.

Annak érdekében, hogy nemzeti kincsünket a termőtalajainkat legalább a mostani, vagy még  jobb állapotban hagyományozzuk utódainkra, a tudomány segítségével, megújult szemlélettel kell a talajaink felé fordulni. Olyan megoldásokat kell találni, amely a gazdálkodás hatékonyságát növeli, de figyelembe veszi a talajok környezeti, környezetvédelmi és klimatikus tulajdonságait, szerepét is.

Ahhoz, hogy a magyar agrárium versenyképessége fenntartható módon növekedjen a termőtalajok megkerülhetetlenek. Ehhez a szemléletváltáshoz  a tudományos eredmények és tapasztalatok megismertetésére, az ezzel foglalkozó gazdasági szereplők és a gazdálkodók párbeszédére és összefogására van szükség.  A Megállapodásban a magyar termőtalajok állapotának javítása és a fenntartható növénytermesztés előmozdítása érdekében a következő közös célok kerültek kitűzésre:

• A magyar termőtalajok állapotának javítása fenntartható és hatékony gazdálkodás mellett,
• A magyar agrárium versenyképességének hosszútávú, fenntartható megerősítése,
• A mezőgazdaság legfontosabb szereplőinek, a magyar gazdálkodóknak a folyamatos képzése és tájékoztatása a hatékony és fenntartható gazdálkodásról,
• A termőtalajokkal kapcsolatos hazai K+F-ben rejlő potenciál és versenyelőny kiaknázása,
• A magyar termőtalajokkal kapcsolatos friss tudásanyag átadása a következő generáció számára,
• NAK szaktanácsadói és falugazdászainak a talajjal, talajélettel kapcsolatos képzéseiben a Talajvédelmi Szövetség aktív részvétele.

Bízunk abban, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Talaj védelmi Szövetség közösen elindított gondolati és cselekvési hálója tovább fejlődik és úgy szolgálja a teremtett világunk egyik kincsét a termőtalajt, hogy az a jövő generációinak is egészséges táplálékot biztosít majd.

Mezőfalva, 2021. június 10.

The post A magyar termőtalajok védelmére megállapodást kötött a NAK és a Magyar Talajvédelmi Szövetség first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

The post Több folyamat is veszélyezteti a termőtalaj minőségét Magyarországon first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

E talajt alkotó élőlények bonyolult faji összetétele az edafon, melynek összetevői az alábbiak.

• Mikroszervezetek: baktériumok, sugárgombák és algák vagy cianobaktériumok, fonalas gombák és vírusok.
• Állatok: mikrofauna (egysejtűek, fonálférgek), mezofauna (ugróvillások, termeszek, atkák stb.) és makrofauna (rovarok, puhatestűek stb.).
• Növények: mikro-méretűek (algák) és magasabb rendűek (magvak, gumók, hagymák, gyökerek stb.).

Egyensúlyi helyzet

A réteken és legelőkön a gyökerek tömege jelentős, akár 100 tonna is lehet egy hektár területen. Utána következnek a gombák, 2-5 t/ha mennyiségben. Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 10-500 milliót találunk egyetlen gramm talajban. Tömegük is jelentős, sorrendben rögtön a gombák után következnek 1-2 t/ha mennyiséggel. Szántóföldön ezek az értékek jelentős mértékben lecsökkenhetnek.

A nagyobb (nem mikroszkopikus) élőlények (pl. a vakondok, hörcsögök, egerek, gyűrűsférgek stb.) járatokat, ezekkel pedig makropórusokat hoznak létre, így segítik a talaj levegőzöttségét, szellőzését. Az elhalt gyökerek járatai hasonló tagoltságot eredményeznek. Az állatok különböző szerves és ásványi anyagokat kevernek össze, és szállíthatnak is az egyes talajrétegek között. Az állatok bélcsatornáján áthaladó anyagok jelentős változáson mennek át. Olyan ragasztóanyagokkal keverednek itt, amelyek jelentősen segíthetik a humuszanyagok képződését. Kiemelten fontos pl. a giliszták hatása, melyek mészmirigyeik váladékával átitatják a talajt, így elősegítik a kalcium szerves anyaghoz való kötődését és a talajkolloidok kialakulását.

A mikroszervezetek is jelentős szerepet töltenek be mind a humuszképződésében, mind annak lebontásában, az ásványi anyagokat pedig a növények számára hozzáférhetővé teszik. Így alakul ki egy egyensúlyi helyzet a talajban található szerves anyag állapotában.

Forrás: www.permaforum.hu

A szerves anyag felhalmozódása akkor történik, ha a lebontásban szünet áll be. Ez köszönhető a hőmérséklet vagy a talajnedvesség csökkenésének, illetve ha a talajlevegő kiszorul a pórusokból, és anaerob viszonyok állnak elő (belvíz esetén). Ha egész évben optimális hőmérsékleti, nedvességi és pH-viszonyok vannak a talajban, akkor szinte azonnal lebomlik minden szerves anyag, és nem halmozódik fel belőle semmi.

A talajedafonnak óriási szerepe van a lebontásban, valamint az energia áramlásában és a tápanyag körforgásában. A légkörre is hatással vannak, mivel csökkentik a szén-dioxid képződést azzal, hogy megkötik a szenet, így mérsékelik az üvegházhatást.

Egyensúlyi állapotban a növényi kártevőket és az állati kórokozókat visszaszorítják, szennyezett talaj-bioremediációval szénhidrogénekből vizet és szenet képeznek, valamint hozzájárulnak a kedvezőbb víz-, illetve levegőháztartáshoz, továbbá szerves anyagok átalakításában is döntő szerepük van, elpusztulásuknál pedig a talaj szervesanyag-tartalmába épülnek be.

Szemléletváltásra van szükség

Ma már világszerte, így Európában és hazánkban is, a gazdaságilag fontos élelmiszer- és takarmánynövények termőterületének jelentős részét teszik ki az alacsony termékenységűvé vált talajok s ezeken a termőterületeken a növénytermesztés változó mértékben ugyan, de kockázatos, mert a talajszerkezet degradációja és a talajélővilág diverzitásának csökkenése következett be. A talajdegradáció és a mikro- és makrobiológiai talajbiom-romlás megállítása hatékony beavatkozást kíván.

Mindezek azt vetítik előre, hogy a mezőgazdasági művelésben elérkezett az ideje egy újabb korszaknak. Paradigmaváltásra van szükség, ahol a műtrágyázás és a megfelelő talajéletet, talajszerkezetet biztosító mikrobiológiai és talajművelési módszerek egyensúlyát kell megteremteni, hogy a mezőgazdasági talajok végleges kimerülését és degradációját elkerüljük, így a megfelelő talajszerkezet és humusz-tápanyagtartalom mellett hozzájárulhatunk a növényi élet serkentéséhez és tápanyagellátásához. A baktériumok, így a talajbaktériumok is mindennapi életünk szerves részei. Nem is gondolnánk, de az egyik legnagyobb közösség, amivel az emberiség együtt él, az a baktériumok közössége. Életünk minden pillanatában kapcsolatban vagyunk velük, még ha ezt nem is érzékeljük. Amikor a földi élet megalapozóiról, a cianobaktériumokról, kékalgákról beszélünk, akkor pedig végképp el kell, hogy felejtsük a kétkedést a baktériumokkal szemben.

A talajbaktériumok szerepe

A talajbaktériumok elsődleges szerepe némileg hasonlít a humán biológiai baktériumokéihoz. A termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon megszüntetni, így a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni. A talajbaktériumok konzekvens használata lényegesen jobb (80-90% körüli) műtrágya hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet.

Baktériumok, gombák, humuszrészecskék, aggregátumok a talajban. Mikroszkópos felvétel (forrás: https://livingsoilsp2011.fi les.wordpress.com/2012/05/life-in-soil-april-2015.pdf)

Növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma elképzelhetetlen a gazdaságos termelés, a megfelelő mennyiségű élelmiszerek előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív gazdálkodása komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Egyes kutatások szerint ma a talajok romlása 3-35-ször gyorsabb, mint azok épülése, kemikalizációja s így legfeljebb 50-100 évre elegendő termőföldünk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés. A talajbaktériumok, a baktériumtrágyák elsődleges szerepe (sok más mellett) tehát az egyensúly visszaállítása a talajainkban, amely a baktériumpopuláció intenzív növelésével érhető el.

Ahhoz, hogy eldönthessük: vajon serkenteni (aerob túlsúly) vagy visszafogni (anaerob túlsúly) kell-e a talajéletet, ismernünk kell az adott terület sajátos (mikro)biológiai dinamikáját és a talaj szervesanyag-tőkéjének nagyságát. Ezen szempontoknak a termesztésben való figyelembevételével teremthető meg a talaj biológiai egyensúlya, az egészséges talajállapot.

Daoda Zoltán
A Magyar Talajbaktériumgyártók és –forgalmazók Szakmai Szervezete

agraragazat.hu

The post Talajélet, biológiai egyensúly first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.