A Magyar Talajbaktérium-gyártók és Forgalmazók Szakmai Szervezete kezdeményezésére és a NÉBIH jelentős támogatásával 2016-tól, 3 éven át folyó összehasonlító kisparcellás kísérlet került beállításra Pécs mellett. A célja az volt, hogy a hazai talajbaktérium- termékek működésének eredményességét olyan független – hatósági jogkörrel rendelkező intézmény – ellenőrzött üzemi vizsgálattal kövesse, amelynek eredményét a gyártók, a hatóság, illetve a felhasználó termelők, és a szakma is elfogadja.
Mindig ugyanazon a területen, előre egyeztetett vetésforgóban, véletlenszerűen állítják be a kísérletet, és hasonlítják össze a terméseredményeket és a különböző mért paramétereket. A vizsgálatban résztvevő termékek: Azoter, BactoFil A10, Bactovit mikrobiológiai termésnövelő, BIOFIL Savanyú talajoltó baktérium készítmény, Phylazonit Talajoltó, Mikro-Vital, Natur Micro. Az első vizsgálatba vont kísérleti növény a kukorica (DKC4590) volt (Szalánta, Baranya megye). A genetikai talajtípus barna erdőtalaj, KA:38, pH: 5,43, közepes humusztartalommal (1,63 m/m%). Az összehasonlításban 2 kezeletlen és egy standard kezelés (50 kg N hatóanyag) szerepelt.
A tápanyagmennyiségeket mind a 10 kezelés megkapta, ami mellé a 7 féle talajbaktérium-terméket, illetve a standard kezelés esetében további 50 kg N-hatóanyagot juttattak ki. A vetés időpontja: 2016. 05. 06. A fontosabb fenofázisok bekövetkezésének időpontjai:

Fenofázis
Kelés kezdete (BBCH09) – 2016. 05.16.
Virágzás kezdete (BBCH59) – 2016. 07.18.

Terméseredmények
A kisparcellák termésmennyiségeit hektárra átszámolva beszédesebbek az eredmények, melyek szerint valamennyi talajbaktérium-termék által kezelt parcellában a szemtermés mennyisége meghaladta mind a kontroll, mind a standard kezelés termésmennyiségét (1. ábra).

Minőségi paraméterek
A termés minőségi jellemzőjeként a keményítőtartalmat értékeltettük, mely szerint – 1 kivételével –valamennyi talajoltó termék keményítőtartalma meghaladta a kontroll szintjét (2. ábra).

Összefoglalva: az első év alapján bizonyíthatóvá vált, hogy a szántóföldi növénytermesztésben igenis ott a helye a talajoltó termékeknek. A talajoltó baktériumkészítmények továbbá biztos alternatívát és környezetkímélő biológiai megoldást biztosítanak a talajuk termőképességét hosszútávon javítani kívánó termőtalaj-tulajdonos termelőknek.

Forrás: Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztály, MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK KISPARCELLÁS VIZSGÁLATA KUKORICÁBAN, Regulátor vizsgálat, 2016.

Daoda Zoltán alapító tag,
Magyar Talajbaktérium-gyártók és Forgalmazók Szakmai Szervezete

The post Talajoltó-termékek első évi vizsgálatának eredményei first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

A közelgő szójabetakarítás aktualitása kapcsán adjuk közre a tavalyi NÉBIH és a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének közös vizsgálati – eddig még nem publikált – eredményeit. A kísérletet a Baranya megyei Szalántán Ramann-féle barna erdőtalajon (pH: 5,34, közepes humusztartalom, jó kálium-, közepes nitrogén- és foszforellátottságú) állították be négy ismétlésben (e parcellákon 110 kg/ha műtrágyát juttattak ki összesen). A kontroll- és a talajoltó-baktériumos kezeléseken kívül beállítottak egy standard kezelést is, ami +50 kg/ha nitrogénműtrágya-kijuttatást jelentett. A kísérlethez alkalmazott szójafajta a Pannónia Kincse volt.

A kísérleti eredmények szerint mind a kontroll, mind pedig a standard kezeléssel kezelt növények esetében jelentősen meghaladta a kelésszámot a talajoltott területeken (1. ábra). A kötődött hüvelyek és az aktív gyökérgümők számának alakulása (2. ábra) az oltott területeken szintén minden esetben meghaladta a kontroll és standard kezelések által elért eredményeket. A termésmennyiségek alakulása egyértelműen támasztja alá a fent leírtakat (3. ábra) A kezelések átlagosan 124,8%-os növekedést eredményeztek a kontrollszázalékában!

A kelésszám alakulása a kísérlet során a kezelések függvényében és kontroll százalékában

 A növénymagasság alakulása a kísérlet során a kezelések függvényében (kontroll %-ában)

Szója termésátlagokalakulása (2018.) Helyszíni szemlén vettek részt a Talajoltó Szervezet Tagjai (2018.08.13.)

Az eredmények igen meggyőzően alakultak. Bizonyítják, hogy a szójatermesztés során a hazai Bradyrhizobium japonicum baktériumtörzset tartalmazó talajoltóanyagok a hozamot jelentősen képesek fokozni, akár az 50 kg/ha nitrogénműtrágyával emelt, de nem talajoltott kezelés mellett is. A műtrágyaköltségek pedig nemhogy fedezik, de jelentősen meghaladják a talajoltás költségeit! Így költségtakarékosabb és környezettudatosabb technológia mellett lehet nagyobb hozamokat realizálni.

Magyar Talajbaktérium–gyártók és –forgalmazók Szakmai Szervezete

agraragazat.hu

The post A szójatermesztés hatékonyságának növelése talajoltóbaktérium-készítményekkel first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.

Magyarországon célkitűzés, hogy a hazai termelésű, GMO-mentes szója minél inkább itthon kerüljön felhasználásra. Jelenleg jelentős része kerül külpiacra, míg több százezer tonna GM-szóját, extrahált szójadarát importálunk. Az import szója fehérjetartalma általában meghaladja a hazai szójáét. Tehát nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is javítani szükséges.

Az eredményekről

A vizsgálat a Baranya megyei Szalántán, Ramann-féle barna erdőtalajon, 90 m²-es parcellákon, 4 ismétlésben, véletlen blokk elrendezésben valósult meg. A tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi munkálatok egységesen, egy időben, azonos technológiával történtek.

Termésátlagok

A termésátlagoknál látható, hogy mindegyik talajoltóval kezelt terület terméseredménye meghaladja a két kontrollt, illetve a standard nitrogénkezelést. Az egyes oltóanyagok különböző mértékben növelték a termésátlagot, a növekmény a kontroll átlagokhoz viszonyítva 14,7-34,3% között mozgott.

A gümőszám alakulása

A pillangósvirágú növények biológiájából ered, hogy gyökérzetükön szimbionta Rhizóbium baktériumok nitrogénkötő gümőket képeznek. Minél több és jól, aktívan működő gümő található a növényen, annál egészségesebb és dinamikusabb fejlődésű a szója. A gümőzés nagyban meghatározza a termésátlagokat is. Az oltóanyaggal kezelt növényeknél átlag 12,61 és 14,18 darab gümőt találtak növényenként, míg a kezeletlen átlag csak 11,05 darab volt.

Nyersfehérje-tartalom

A nyersfehérje-tartalom a két kezeletlen terület átlagaival összehasonlítva 82,9-178,4% közötti emelkedést mutatott a különböző oltóanyagokkal történt kezelésekben. Megjegyezzük, hogy a Standard N tábla termésének nyersfehérje-tartalma – egy kivétellel –felülmúlta az oltóanyaggal kezelt területek eredményét.

A fenti grafikonok azt mutatják, hogy a talajoltó baktériumokkal, illetve Bradyrhizobium törzset tartalmazó oltóanyagokkal kezelt területeken a szója jelentősen jobban teljesített mind mennyiségi, mind minőségi szempontból, mint a kezeletlen táblákon.

Dr. Pénzes Éva

agraragazat.hu

The post Ismét bizonyított a baktériumos talajoltás, ezúttal a szójában! first appeared on Magyar Talajvédelmi Szövetség.